N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)
Németh Csaba: A gyulai evangélikus gyülekezet élete az 1930-as években
um. Az ilyen vitákkal terhelt, zavaros időszak azonban a legkevésbé sem volt alkalmas a történeti visszatekintés elkészítéséhez. 23 A következő napirendi pontként a lelkész azt javasolta, hogy „egyházunk érdekeit tekintve" a felügyelőségre kérjék fel Gömbös Gyula miniszterelnököt, „akit rokoni kötelékek is fűznek" Gyulához. 24 Bár az egyháztanács a javaslatot egyhangúlag magáévá tette, Schád János jegyző előrelátónak bizonyult. Felvetette, hogy ha a miniszterelnök mégsem vállalná el ezt a megtiszteltetést, akkor kérjék fel e tisztségre dr. Träger Ernő miniszteri tanácsost. Mivel „... a gyulai egyház belbékéje annyira meg van zavarva, hogy az csakis Tátrai Károly lelkész eltávozásával állítható helyre...", 25 a püspök beleegyezését adta a lelkészcserébe. Ezzel minden akadály elhárult, már csak az érintett gyülekezeteknek kellett azt jóváhagyniuk. Az egyházmegyei törvényszék az elmúlt közgyűlés határozatát megsemmisítve lehetővé tette egy új közgyűlés összehívását. Tátrai hívei mégis megfellebbezték a lelkészcserére vonatkozó indítványt. 26 Időközben azonban a csorvási gyülekezet megválasztotta őt lelkésznek. Ennek ellenére Rohály Mihály beígért gyulai látogatása mégis elmaradt. 27 Az újabb közgyűlést dr. Say 1er Vilmos örökös egyházmegyei tiszteletbeli felügyelő és a főesperes elnöklete alatt tartották meg. Felolvasták Tátrainak az egyházmegye felügyelőjéhez írt levelét, majd megkérdezték a híveket, hogy óhajtják-e Rohály Mihály meghívását. A jegyzőkönyvben csupán az áll, hogy őt a közgyűlés „közfelkiáltással meghívja" a lelkészi állás elfoglalására. 28 Ezúttal, talán óvatosságból, nem került sor név szerinti szavazásra. A november 26-i egyháztanácsi ülésen Schád János beszámolt a budapesti útjáról. Amint várható volt, a miniszterelnök nem vállalta a felügyelői tiszt betöltését, ám dr. Träger Ernő tanácsos, a gyorsírás kormánybiztosa igent mondott. A presbitérium így azt javasolta a december 4-i közgyűlésnek, hogy válassza őt felügyelővé. A választás nemcsak azért esett rá, mert neve országosan ismert volt, hanem azért is, hogy a pártokon felül álló személyiségével igyekezzék az egyházközség békességét helyreállítani. A lelkész nem rejtette véka alá, hogy a november 20-i közgyűlés határozatát törvénytelennek tartja, „... mert az egyháztagok jogainak, szólási és szavazási szabadságának semmibevevésével hozatott", 29 Nem vállalhat érte felelősséget, hogy nem fellebbezi-e azt meg valaki. O nem is a közgyűlés GyEEI C. 12.: Juhásztól azért maradt fenn egy pár oldalas vázlat, Tátrai pedig már Csorváson fejezte be történeti összeállítását, ám arról nincs tudomásunk, hogy a többiek papírra vetették volna emlékeiket. GyEEI B. 8.: Az 1932. október 27-i presbiteri ülés jegyzó'könyve. GyEEI B. 8.: Az 1932. október 29-i közgyűlés jegyzőkönyve. Békésmegyei Hírlap, 1936. november 22. GyEEI B. 8.: Az 1932. november 12-i közgyűlés jegyzőkönyve. GyEEI B. 8.: Az 1932. november 20-i közgyűlés jegyzőkönyve. GyEEI B. 8.: Az 1932. november 26-i presbiteri ülés jegyzőkönyve.
