N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)

Németh Csaba: A gyulai evangélikus gyülekezet élete az 1930-as években

felügyelő nem írta alá. Nem részletezték ugyanis, hogy kik azok a presbiterek, akiknek nem újítják meg a tagságát az új választásnál. Az augusztus 8-i presbiteri ülésre el sem ment a felügyelő, mert azt a lelkész az ő beleegyezése nélkül hívta össze. 7 Dr. Csermák Béla is aggodalmát fejezte ki az összehívás törvényessége miatt. Javasolta, hogy a gyűlést újból, szabályszerűen hívják össze. Ám Tátrai mindent szabályosnak minősített, s a többség amellett sza­vazott, hogy a lelkész felelősségére tartsák meg az összejövetelt. Csupán dr. Cser­mák Béla, dr. Valkovszky György, Kéler János, Benkő István és Mekis János sza­vaztak ellene. Érdekes, hogy többségük ekkor volt először presbiteri ülésen. 8 Vajon tudták-e, hogy mibe csöppentek? Tátrai kérésére módosították az április 21 -i tanácsülés jegyzőkönyvét. Hang­súlyozták, hogy Stéberl András és Mihály nem érzi magát megsértve, s azt is, hogy Bergel Péter és Stéberl Mihály lemondásuk folytán csak meghívottként vettek részt. Ezután a lelkész kiemelte, hogy a Skorka János által benyújtott fellebbezés szövegét - melyet az egyházmegyei számvevőszék elutasított - a felügyelő diktálta gépbe, s az a lelkészt sértő kijelentést is tartalmaz, amit pedig ő a felügyelői tisztséggel összeegyeztethetetlennek talál. Igazából ezután kerültek elő a kényes kérdések. Június 16-án a lelkész bemu­tatta az egyházmegye elnökségétől a felügyelő elleni panaszok ügyében érkezett végzést, mely az esperesi kísérőlevél értelmében csak a közgyűlésen olvasható fel. A presbitérium mégis úgy döntött, hogy olvassák azt fel. A felolvasás után pedig elhatározták, hogy egyházi közérdekből vétót emelnek a közgyűlés előtti ismerteté­se ellen. A lelkész csattanóként közölte, hogy kihallgatáson járt Raffay Sándor püs­pöknél július l-jén, aki helyeselte a reverzálisok elleni küzdelmét, s kérte, hogy to­vább dolgozzon „e veszélyeztetett helyen", ezért a cserére vonatkozó kérését visz­szavonja. Az augusztus 14-i közgyűlés is viharosan kezdődött. A felügyelő kérte a lel­készt, hogy a tárgysorozatot adja át neki. Tátrai ezt nemcsak megtagadta, de fel is szólította, hogy hagyja el az elnöki széket, mivel a napirend négy pontja 9 is érinti a személyét. A felügyelő erre kifejtette, hogy az első három ügy nem tárgyalható, mivel azokban az egyházmegyei elnökség végzést hozott, majd a negyediknél át fogja adni az elnökséget. Egyben kérte a megjelenteket, hogy „... a tárgyalás alatt a komolyságot és méltóságot - amelyet a templom megkövetel -, tartsák meg" ]0 . Egyúttal új tárgysorozatra tett javaslatot. A lelkész tiltakozását fejezte ki arra hivat­kozva, hogy nem az volt meghirdetve. Leginkább azért ellenkezhetett, mivel az új 7 GyEEI B. 8.: Az 1932. augusztus 8-i presbiteri ülés jegyzőkönyve. 8 GyEEI B. 8.: Az ülésen a lelkész köszöntötte dr. Csermák Béla, dr. Valkovszky György, Kéler Já­nos és Czinkótszky György presbitereket, akik először augusztus 8-án jelentek meg presbiteri ülésen. 9 GyEEI B. 8.: Az 1932. augusztus 14-i közgyűlés jegyzőkönyve: a számvizsgáló bizottság jelentése, a Skorka-féle ügy, az egyházmegyei elnökség végzése és egy bizalmatlansági indítvány. 10 GyEEI B. 8.: Az 1932. augusztus 14-i közgyűlés jegyzőkönyve.

Next

/
Thumbnails
Contents