N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)

Seres István: A kurucok téli szállásai Geszt, Körösnagyharsány és Mezőgyán térségében (1674-1685)

erélyesen fellépni velük szemben!

88 Egyébként Ubrisy Pál április 17-i levele szerint Porubszky még aznap sem hagyta el Komádit.

89 Néhány forrásunk a Geszten és Mezőgyánban állomásozó csapatok parancsnokait is megnevezi. Mehmed váradi pasa tihája, Szulejmán Aga április 27-én írt a Mezőgyánban levő kurucok két hadnagyának, Mészáros Istvánnak és Halasy Lászlónak. Levelében szemükre vetette, hogy amióta Mezőgyánban vannak, már több mint két hónapja, „sok elszenvedhetetlen dolgot" követtek el a helyieken. A török még ezt is elszenvedte, és a lakosok is elszenvedték, most azonban újabban lisztet, marhát s más élést és szekereket kértek tőlük, holott még a váradiak számára sem képesek megadni a szükséges szekereket, „nem hogy még hijában való helyre". Ezért felszólította a két kuruc hadnagyot, hogy a továbbiakban sem szekérkéréssel, sem pedig élelmiszerek követelésével ne háborgassák a lakosságot, sőt, hagyjanak békét nekik, és elégedjenek meg azzal, hogy eddig ott laktak. Amennyiben mégis bármilyen erőszakot elkövetnek a mezőgyániak kárára, maguk fogják tapasztalni haragját. „Minden bizonyai, el hidgyétek, magatok kárával is el kel róla hadnotok, az után azt ne mondgyátok, hogy tudtokra nem eset ezen dolog" - áll a levél végén.

90 Porubszky János május 2-án Gesztről jelentette Thökölynek, hogy a váradi pasa tihája levelet írt a Geszten (!) lévő katonáknak, amit a mellékelt másolatban tovább is küldött a fejedelemnek, nehogy valami „gonosz" következzen belőle. Mint láttuk, a levél valójában a mezőgyáni kvártélyosoknak szólt, de feltehetően hasonló volt a helyzet a Geszten tartózkodó kurucokkal is.

91 Itt egyébként Dankó János főhadnagy katonasága állomásozott, de a főhadnagy a sereg nagy részével még május 2. előtt elhagyta a helységet. Csupán néhányan maradtak hátra a geszti Kovács János parancsnoksága alatt, de Dankó a napokban nekik is írt. Levelében a geszti származású tisztet „Édes Kovács János Uram"-nak szólította, a külső címzésben pedig „Kovács János hívséges katonám"-nak nevezte. Dankó utasította Kovácsot, hogy a levél kézhez vételét követően rögtön induljon el utána, és vigye magával a főhadnagy lovait, valamint az időközben labanccá lett Nagy Gergely két lovát is.

92 (Ez utóbbi katona 1683-ban is Dankó századában szolgált.) Dankó levelét Porubszky május 2-án ugyancsak továbbküldte Thökölynek.

93 Porubszky jelentéseiből kiderül, hogy a térségben kvártélyozó katonaságot április folyamán kívánták elindítani Thököly táborába, ez azonban folyamatosan nehézségekbe ütközött. A katonák további élelmet, elsősorban lisztet és vágómarhát, valamint szekereket követeltek a helyiektől, a lakosság pedig Nagyváradra ment panaszt tenni. Porubszky május 2-án már azt írta Thökölynek, hogy a további Függelék 1/3. Függelék 1/4. Függeék 1/5. Függelék 1/8. Függelék 1/7. Függelék 1/8.