N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)
Gáll Erwin - Husarik, Pavel - Margineanu, Florin: A nagylaki honfoglalás kori temető megmentett leletei. Adatok a bánsági, erdélyi és partiumi honfoglalás kori lovas temetkezés szokásához
zett nagyszámú lovas temetkezést tartalmazó temetőkre. A csupán szórványleletek által képviselt lovas temetkezéseket nem lehet besorolni (Bihar-Földvár, Érkörtvélyes). Az Erdélyi-medencében feltárt lovas temetkezések középméretű és sok száz sírós temetőből ugyancsak ismertek. Az előbbiek közé sorolható a gyulafehérvári vár délnyugati részében, illetve nem messze ettől, a Római Katolikus Katedrális mellett feltárt két sír, amelyek az Apor-palota területén előkerülő fokos baltával együtt talán a gyulafehérvári katonai kíséret temetőihez köthetők. Ebbe a csoportba sorolható még a Kolozsváron, a Zápolya utcában, a Kalevala utcában és a Szántó utcában feltárt, korainak tartható temető, valamint a dévai és szászvárosi, csak jelképes lovas temetkezéseket tartalmazó temető is. 71 A több száz sírós, köznépi temetőként emlegetett Gyulafehérvári-Mentőállomás nevű lelőhely temetőjéből összesen 6 lovas temetkezés ismert. A szórvány leletek Kelet- és Dél-Kelet Erdélyből származó adatai teljesen értékelhetetlenek. Ezekből az adatokból egyértelműen kitűnik, legalábbis a kutatás mai állása szerint, hogy az Erdélyi-medencében, a gyulafehérvári nagy temetőt kivéve, a lovas temetkezések középméretű temetőkből bukkanhatnak elő. Ez azt jelenti, hogy jelenleg az Erdélyi-medence 12 lelőhelye közül csak 5 vonatkozásában van többé-kevésbé pontos információnk a lelőhely környezetéről. 72 A lovas temetkezések csontvázainak neméről Az ide sorolható csontvázak nemének meghatározása — néhány bánsági lelőhelyet, illetve a kolozsvári Zápolya utcában feltárt 10. sz. sírt kivéve — teljesen ismeretlen. A legtöbb lovas temetkezés esetében azonban fel lehet használni a sír mellékleteit, hogy megállapítsuk az elhunyt nemét. Altalános megfigyelés, hogy lovas temetkezés esetében legnagyobb számban fegyveres férfiakra kell gondolnunk, de az Alföld keleti feléhez tartozó területről női sírokban is előkerültek lovas temetkezések jellemzői. Az Erdélyi-medence területén viszont egyelőre teljesen hiányoznak a női lovas temetkezések. Ilyet elsősorban a Maros alsó folyása mellől ismerünk: Németszentpéter, Nagyteremia, Nagylak. A lovas temetkezések nagy száma miatt nagyon jelentős a Fekete-Köröstől nem messze fekvő Sikló lelőhelye, ahol a 12 feltárt sírból — a leletanyag alapján — négy lovas temetkezés biztosan női sír volt. A nyolcsíros bihar-somlyóhegyi temető 3. sz. sírja szintén női sír lehetett. A sírmellékletek alapján valószínűleg a módosabb közösségek nő tagjai részesültek ilyen jellegű szertartásban. A bihari 3. sírból hajkarika, orsógomb, huzalkarperecek, szaltovói fülbevaló karikája, kengyelpár, edény maradt meg. Gazdagabb mellékletekkel rendelkeznek a délebbre fekvő lovas sírok: Sikló 1. sz. sírjából rozettás lószerszám, kengyelek, 71 A szászvárosi temetőből eddig 71 sírt tártak fel. 72 Gyulafehérvár, a vár délnyugati része; Kolozsvár, Szántó utca; Kolozsvár, Zápolya utca; Szászváros.