N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)

Gáll Erwin - Husarik, Pavel - Margineanu, Florin: A nagylaki honfoglalás kori temető megmentett leletei. Adatok a bánsági, erdélyi és partiumi honfoglalás kori lovas temetkezés szokásához

zett nagyszámú lovas temetkezést tartalmazó temetőkre. A csupán szórványleletek által képviselt lovas temetkezéseket nem lehet besorolni (Bihar-Földvár, Érkörtvélyes). Az Erdélyi-medencében feltárt lovas temetkezések középméretű és sok száz sírós temetőből ugyancsak ismertek. Az előbbiek közé sorolható a gyulafehérvári vár délnyugati részében, illetve nem messze ettől, a Római Katolikus Katedrális mellett feltárt két sír, amelyek az Apor-palota területén előkerülő fokos baltával együtt talán a gyulafehérvári katonai kíséret temetőihez köthetők. Ebbe a csoportba sorolható még a Kolozsváron, a Zápolya utcában, a Kalevala utcában és a Szántó utcában feltárt, korainak tartható temető, valamint a dévai és szászvárosi, csak jel­képes lovas temetkezéseket tartalmazó temető is. 71 A több száz sírós, köznépi teme­tőként emlegetett Gyulafehérvári-Mentőállomás nevű lelőhely temetőjéből összesen 6 lovas temetkezés ismert. A szórvány leletek Kelet- és Dél-Kelet Erdélyből szár­mazó adatai teljesen értékelhetetlenek. Ezekből az adatokból egyértelműen kitűnik, legalábbis a kutatás mai állása szerint, hogy az Erdélyi-medencében, a gyulafehérvári nagy temetőt kivéve, a lovas temetkezések középméretű temetőkből bukkanhatnak elő. Ez azt jelenti, hogy jelen­leg az Erdélyi-medence 12 lelőhelye közül csak 5 vonatkozásában van többé-kevés­bé pontos információnk a lelőhely környezetéről. 72 A lovas temetkezések csontvázainak neméről Az ide sorolható csontvázak nemének meghatározása — néhány bánsági lelő­helyet, illetve a kolozsvári Zápolya utcában feltárt 10. sz. sírt kivéve — teljesen ismeretlen. A legtöbb lovas temetkezés esetében azonban fel lehet használni a sír mellékleteit, hogy megállapítsuk az elhunyt nemét. Altalános megfigyelés, hogy lo­vas temetkezés esetében legnagyobb számban fegyveres férfiakra kell gondolnunk, de az Alföld keleti feléhez tartozó területről női sírokban is előkerültek lovas temetkezé­sek jellemzői. Az Erdélyi-medence területén viszont egyelőre teljesen hiányoznak a női lovas temetkezések. Ilyet elsősorban a Maros alsó folyása mellől ismerünk: Német­szentpéter, Nagyteremia, Nagylak. A lovas temetkezések nagy száma miatt nagyon jelentős a Fekete-Köröstől nem messze fekvő Sikló lelőhelye, ahol a 12 feltárt sír­ból — a leletanyag alapján — négy lovas temetkezés biztosan női sír volt. A nyolc­síros bihar-somlyóhegyi temető 3. sz. sírja szintén női sír lehetett. A sírmellékletek alapján valószínűleg a módosabb közösségek nő tagjai részesültek ilyen jellegű szertartásban. A bihari 3. sírból hajkarika, orsógomb, huzalkarperecek, szaltovói fülbevaló karikája, kengyelpár, edény maradt meg. Gazdagabb mellékletekkel rendelkeznek a délebbre fekvő lovas sírok: Sikló 1. sz. sírjából rozettás lószerszám, kengyelek, 71 A szászvárosi temetőből eddig 71 sírt tártak fel. 72 Gyulafehérvár, a vár délnyugati része; Kolozsvár, Szántó utca; Kolozsvár, Zápolya utca; Szászváros.

Next

/
Thumbnails
Contents