Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 31. (Békéscsaba, 2007)

Az apai ág: a Liebek Előzmények: a Lieb-kódex A bevezetésben említett, 278 oldalból álló bártfai kódexben Lieb János Antal bártfai sótárnok jegyezte le családja fontosabb eseményeit a XVII. században élt nagyapjától az 1770-ben született unokájáig, tehát öt generáció fontosabb adatait tartalmazza.

1 Eszerint a családra vonatkozó legfontosabb adat Lieb János Károly Ferenc kinevezése 1639-ben a bajor választófejedelem titkárává. Ez az elsőként említett Lieb 1684-ben halt meg. Ferenc József nevű fiáról annyit tudunk, hogy annak mindkét fia a művészpályát választotta: szobrász, illetve ötvös volt Potsdamban, illetve Bécsben. János Károly Ferenc másik fia, János György Antal 1670. szeptember 30-án született Schöfflingenben, 1706-ban nősült, Schwäbisch Grünnben a főbíró leányát, Möszgang Barbarát vette el. 1715-ben spanyolországi zarándokútján halt meg. János György Antalnak is két fiúgyermeke maradt: a fiatalabb, Miklós Farkas Dagobert 1736-ban a Koháry-ezredbe vétette fel magát, 1756-ban Szentpétervárott huszárhadnagyként találjuk, 1761-ben Moszkvában huszárkapitány, s 1764-ben Oroszországban hunytéi. Testvére, János Ferenc Antal - a Lieb-kódex írója - a magyarországi Lieb család alapítója, 1708-ban a pfalzi Launingenben született. 173 l-ben a bécsi kamara a Sáros megyei Sóvárra helyezte sóhivatali írnoknak.

2 1741-ben nősült, felesége egy sóvári sótisztviselő leánya. 1748-ban Bártfára került. Három fiuk született, de csak az elsőszülött, Benedek József Ferenc maradt életben. Felesége 1750-ben meghalt. János Ferenc Antal még abban az évben újra megnősült: Bereczky János bártfai főbíró leányát vette el. Ebből a házasságból öt leány született, közülük három maradt életben. A lányok a Bártfán állomásozó katonatisztekhez mentek férjhez, s elköltöztek Bártfáról. János Ferenc Antal 1781-ben ment nyugdíjba, 1785. december 12-én halt meg. Fia, Benedek József Ferenc 1744-ben már Sóvárott született. Gimnáziumot járt, és festőművész lett. 1769-ben Bliha Mária Annával kötött házasságot, s 1770. október 24-én Bártfán született György János József nevű fiúk, az utolsó, akinek születését bejegyezték a kódexbe. Még 14 évig vezette feljegyzéseit János Ferenc Antal, de nem akadt olyan születési esemény a családban, amelyet érdemesnek tartott feljegyezni a Lieb család történetéhez. Ezt feltétlenül figyelembe kell vennünk a további fejtegetésünkben! A kódex feljegyzései 1784-ben szakadtak meg. Időben tehát nem érik el Munkácsy édesapjának, Lieb Mihálynak eddig feltételezett 1802. évi születését. A Lieb-kódex közlőjének itt meg kellett volna állnia, befejezni a kódexszel kapcsolatos fejtegetéseket. Ehelyett - Munkácsy halála körüli időben! -tovább ment, s feltételezéssel téves következtetésre jutott: mivel Lieb Mihály születési bejegyzését nem találták, anyakönyvek hiányában nem lehetett megállapítani szüleit sem. Másrészt mivel Lieb Mihály is ugyanúgy sótisztviselő volt, mint a kódexíró János Ferenc Antal, csupán a foglalko1 A "Liebische Denckmalen so seith Anno 1639 Geschehen" című kézirat mai lelőhelye: Státny Arhiv, Bardejov (Szlovákia). Az eredeti kéziratról készült mikrofilmet a Magyar Nemzeti Galéria és a Munkácsy Mihály Múzeum őrzi. A kódex feldolgozásával készült családtörténet: Munkácsy Mihály őseiről. Művészet, 1903. 66-68. A kódex és ennek alapján a bártfai Lieb család leszármazásának első közlését I. Benczúr Kata: A bártfai Liebcsalád. Vasárnapi Újság, 1899. jan. 15. 40-42. 2 A kódexbeli Liebek ekkor jelennek meg Magyarországon. 9