A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

Gyucha Attila–Bácsmegi Gábor–Fogas Ottó–William A. Parkinson: Építéstechnikai és településtörténeti megfigyelések egy alföld kora rézkori lelőhelyen

Gyucha Attila - Bácsmegi Gábor - Fogas Ottó - William A. Parkinson tak, melyeket szintén a Lengyeli-kultúra III. fázisára kelteztek az ásatok.

46 A szlovákiai В ránc lelőhelyen szintén feltártak egy hasonló korú, alapárkos, kétosztatú házat.

47 A felsorolt épületek között vannak mind egy-, mind kétosztatúak, a tetőszerkezetre utaló belső oszlopsorral vagy anélkül. A középső rézkor folyamán mind a Dunántúlon, mind a szomszédos szlovákiai és ausztriai területek településein jellemzőek maradnak az alapárkos, nagy méretű épületek.

48 A konstrukció használata - mint azt a Kónyban feltárt 5, alapárokkal épített ház bizonyítja - a Dunántúlon a késő rézkorban is folytatódik.

49 Az Alföldön a Vésztőn feltárt kora rézkori házakat követően sokáig nincs nyoma az alapárkos épületeknek, a túrkeve-terehalmi, illetve tószeg-laposhalmi alapárkos, kora és középső bronzkori építmények már bizonyosan nem kapcsolhatók össze a neolitikus-rézkori hagyományokkal.

50 Összefoglalás A magnetométeres felmérés az ismertetett 15., illetve a 4. objektumon túl több olyan anomáliát is kimutatott Vésztő-Bikerin, amelyek arra utalnak, hogy az egykori település ismert házai kivétel nélkül alapárkosak voltak. Oszlopszerkezetes épületre utaló nyomot nem találtunk. A megismert épületek mind szerkezetükben, mind méreteikben gyökeresen eltérnek az Alföld területén eddig - leginkább részben - feltárt Tiszapolgári-korú házaktól. A vésztői házak semmiképpen nem értelmezhetőek rövid idejű használatra szánt konstrukciókként, a masszív, a tetőszerkezet súlyát viselni képes felmenő falak arra utalnak, hogy az épületeket hosszú, akár több generáción keresztül ívelő használatra szánták. Mindez gyökeresen ellentmond a korábbi, akár tradicionálisnak is nevezhető elméleteknek, amelyek az Alföld kora rézkora folyamán kizárólag átmeneti, avagy csak rövid ideig használt településekkel számoltak. A vésztői épület legjobb méretbeli és/vagy szerkezetben párhuzamait a Lengyeli-kultúra III. fázisának, a Vinca-kultúra C-D periódusának, illetőleg a Bánát kora rézkorának alapárkos házai között találjuk meg. A Lengyeli-kultúrában - melynek kései elemei szintén kimutathatók a Tiszapolgári-kultúra emlékanyagában - a korai fázistól használják az alapárkos konstrukciót. Figyelemre méltó jelenség, hogy a földrajzilag a Lengyeli-kultúrához közelebb eső Kenderesen, illetve a szlovákiai területeken eddig csak oszlopszerkezetes házakat figyeltek meg mind a Tiszapolgári-kultúra idejéből, mind pedig a prototiszapolgári fázisból. Elgondolkodtató az is, hogy a genetikus elődnek tekintett kulturális egységek területén, a HerpályiILON-FARKAS2001. VLADÁR-LICHARDUS 1968. 291-292, 295, Abb. 46-47. Pl. EGRY 2001; NÉMETH 1994; VIRÁG 2003; VLADÁR-LICHARDUS 1968; PAVÚK-BÁTORA 1995; RUTTKAY 1995. SZŐNYI-TOMKA-TAKÁCS 2001. 38. CSÁNYI-TÁRNOKI 1992. 162-163, Abb. 114-115; CSÁNYI-TÁRNOKI 1997. 28; STANCZIK 1980. 67. 78