A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

Gyucha Attila–Bácsmegi Gábor–Fogas Ottó–William A. Parkinson: Építéstechnikai és településtörténeti megfigyelések egy alföld kora rézkori lelőhelyen

Építéstechnikai és településtörténeti megfigyelések egy alföldi kora rézkori... rozási rétegnek tartjuk, amelyet részben vagy egészében házunk megépítésének előkészítéséhez, a felszín egyenetlenségeinek megszüntetéséhez köthetünk Az épület létesítését közvetlenül megelőző fázishoz tartozik a 127. objektum, illetve a település ezen időszakához köthető az alapárkokból előkerült leletanyag is, ami - az öszszességében nagy mennyiségű átégett patics alapján - a telepen ebben a periódusban folyó intenzív építési tevékenységre utal. Ezt a kultúrréteget zárja le a 15. objektum padlószintje. A ház felhagyását követően újból elplanírozzák a területet; ennek a leletanyagban rendkívül gazdag planírozási rétegnek a vastagsága 20-30 cm között változik a szelvény területén. Ehhez a réteghez - melynek zárószintjét nem ismerjük, mivel azt a szántással elpusztították - több objektum is tartozik (98., 100., 149. objektum). A lelőhely további történetére vonatkozóan ettől a ponttól kezdődően biztos, hiteles adataink nincsenek, mivel az erózió, illetve a terület intenzív szántóföldi művelése az ezekről tanúskodó - a szántott rétegből, illetve a felszínről előkerült nagy mennyiségű leletanyag alapján -, minden bizonnyal az intakt rétegekhez hasonlóan intenzív lelőhelyhasználatra utaló rétegeket teljesen tönkretette. A 9. szelvény északnyugati sarkában kibontott, a ház sarkát metsző 128. objektum véleményünk szerint a kora rézkori település késői, megkockáztathatjuk legkésőbbi fázisát reprezentálja. Bár a házunk feletti planírozás zárószintjét nem ismerjük, biztosan állítható, hogy ez az objektum nem onnan indult. Az említett gödrökhöz, illetve a planírozási réteghez képest is teljesen más minőségű humuszos, fekete betöltés alapján egy olyan periódus feltételezhető a bikeri kora rézkori település életében, amikor hosszabb ideig nem lakták azt, és amely időszakban humuszképződési folyamat indulhatott meg a területen. Erre a hiátusra, illetve az azt követő újbóli megtelepedésre utal a gödörnek a lelőhely egyéb objektumaitól idegen betöltése. A vésztői ház analógiái Az Alföldről az első alapárkos házak a középső neolitikus Szakálháti-kultúrából ismertek. A vonaldíszes körben - mind az AVK, mind a DVK lelőhelyeken eddig csak oszlopszerkezetes házakat tártak fel.

12 A csanytelek-újhalastói Szakáiháti telepen Hegedűs K. és Galántha M. tárt fel 4 alapárkos házat,

13 míg Tápé-Lebő-Felsőhalmon Horváth F. egy alapárkos, tapasztott padló nélküli ház részletét találta meg.

14 Battonya-Parázs-tanyán is előkerült 12 Pl. Krasznokvajda (LOSITS 1980); Tiszalúc-Sarkadpuszta (ORAVECZ 1998); Füzesabony-Gubakút (DOMBORÓCZKY 2001a; uő. 2001b); Balatonszárszó-Kis-erdei-dűlő (BELÉNYESY-MARTONOROSS 2002). 13 HEGEDŰS 1985. 7-8, Fig. 3. 14 HORVÁTH 1988. 24, 3. kép. 75