A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

Gyucha Attila–Bácsmegi Gábor–Fogas Ottó–William A. Parkinson: Építéstechnikai és településtörténeti megfigyelések egy alföld kora rézkori lelőhelyen

Gyucha Attila - Bácsmegi Gábor - Fogas Ottó - William A. Parkinson álló fal részlete szerkezeti megújításra utalhat, mivel az alapárok vonalát nem követi a kibontott falszakasz. A cölöplyukak tölcséresen szűkülő formája az oszlopok eltávolítása során jöhetett létre; ezeket a cölöpöket a későbbiekben még felhasználhatták, talán éppen a 4. objektum építése alkalmával. A falak még kis magasságban állhattak, amikor a 4. objektum leégett; erre mutatnak a falcsonkon megfigyelt átégett paticsdarabok, az ide is átterjedő tűz nyomai. A területet a későbbiekben feltöltötték. A 9. szelvény egyéb objektumai és az épülethez viszonyított időrendjük 150. objektum: Mélysége (az altalaj szintjétől): 62 cm /84.88/. Mérete: 126 x 113 cm. Ovális alapú, falai lejtősek, alja egyenes. Indulását a padlószintről indított 2x2 méteres egység ÉK-i sarkában, csak a sárga altalajból tudtuk megfigyelni, mintegy 50 cm-rel a ház padlószintje alatt. A gödörben a lelőhely egyéb objektumaitól teljesen eltérő szürke, nagyon kemény betöltést, egyértelműen kizárólag az őshumusznak meghatározott réteg földjét találtuk, ami azt jelzi, hogy ezt az objektumot még közvetlenül az őshumusz szintjéről ásták le, feltöltődése még azelőtt befejeződött, hogy az első kultúrréteg - a házpadló alatti réteg - kialakult volna; azaz minden kétséget kizáróan ez szelvényünk és a lelőhely eddig feltárt legkorábbi objektuma. A betöltésben egy halcsontváz mellett kagylót, további állatcsontokat és kevés paticsot találtunk. Kerámia egyáltalán nem került elő, így jelenleg nehéz a gödör koráról bármit is mondanunk; valószínűnek tartjuk azonban, hogy - mivel korábbi korszak leletei sem a terepbejárások, sem feltárásaink során nem kerültek elő lelőhelyünkön - a kora rézkori településhez tartozik (16. kép). 127. objektum: Mélysége (a külső járószinttől): 37 cm /85.53/. A szelvény északnyugati részén, a falárok külső oldalában érzékeltük. A keskeny, árokszerű objektumot a szelvényfalig bontottuk ki, észak felé bizonyosan folytatódik. A falárok belső, déli falában nem találtuk nyomát. Megfigyelésünk szerint ebben az esetben az alapárok metszette az objektumot, tehát az objektum idősebb, mint épületünk. Ezt erősíti meg, hogy az északi szelvényfalban a házhoz tartozó külső járószint felett nem volt nyoma. Betöltésében tiszapolgári kerámia és állatcsont volt (10. kép; 17. kép 1). 149. objektum: Mélysége (a padlószinttől): 45 cm /85.53/. A padlószintről mélyített 2x2 méteres felület DK-i sarkában egy kisebb gödör részlete került elő, mely a padlószintről vagy az azt felülrétegző planírozáshoz tartozott szintről indulhatott, tehát a házzal egykorú vagy még valószínűbben későbbi. Az objektum az altalajba minimális mértékben (3 cm) hatolt le. Mind ez, mind a gödör feltételezhető mérete kizárja annak lehetőségét, hogy ez a ház válaszfalához tartozott cölöplyuk lett volna. Déli és keleti irányban folytatódik az objektum. Betöltésében tiszapolgári kerámia volt (16. kép; 17. kép 2). 72