A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

Gyucha Attila–Bácsmegi Gábor–Fogas Ottó–William A. Parkinson: Építéstechnikai és településtörténeti megfigyelések egy alföld kora rézkori lelőhelyen

Gyucha Attila - Bácsmegi Gábor - Fogas Ottó - William A. Parkinson A 4. és 15. objektum viszonya A legfontosabb megválaszolandó kérdések közé tartozik a 4. és 15. objektumok közötti kapcsolat tisztázása, illetve relatív időrendjük megállapítása. Míg munkánk kezdetén - a 2. szelvényben feltárt alapárokrészletek, illetve a magnetométeres vizsgálat eredményei alapján - feltételeztük, hogy egy kéthelyiséges, leégett hosszúház maradványait találtuk meg a település centrumában, további, a 2. és 9. szelvényben észlelt jelenségek egyéb lehetséges magyarázatok irányába mutattak. Ezeknek az értelmezéseknek az alapját azon megfigyelés jelenti, miszerint amíg a 4. objektum egyértelműen tűz által pusztult el - vastag, égett falmaradvány borította a padlót, a házbelsőben nagy számban leltünk használati tárgyakat -, addig a 15. objektum nem égett le, valamint egyetlen leletet sem találtunk a ház használatához köthetoen; mindez mindenekelőtt azt jelenti, hogy a két objektum pusztulása semmiképpen nem egy időben történt meg. A fentebb említett probléma megoldásában a két objektum falszerkezete, illetve alapárkai között megfigyelt különbségek nyújtottak segítséget. A 4. objektum a padlót borító átégett faldarabok vizsgálata alapján - egyértelműen paticsfalú építmény volt, míg a 15. objektum esetében az in situ fal szerkezetére és minőségére utaló megfigyeléseink - a tömör, masszív falmaradvány elbontásakor nem tudtuk megfigyelni paticsfal nyomát, legkörültekintőbb vizsgálataink ellenére sem találtunk a nagyobb oszlophelyek között kisebb cölöplyukakra, azaz sövényfalra utaló jeleket, valamint a falbelsőből leleteket, gyakran nagyméretű kerámiatöredékeket bontottunk ki - arra engednek következtetni, hogy az épület más technikával készülhetett, valószínűleg vertfalú lehetett. További fontos eltérések mutatkoztak az alapárkok méretei között is: a 15. objektum déli alapárkának indulási szélessége annak legkeletibb, 2. szelvénybe eső részén 60 cm volt, ami a délkeleti sarkot követően, immáron a 4. objektumhoz tartozóan hirtelen jelentősen lecsökkent, körülbelül 30 cm-re szűkült össze. A fentiekből arra következtethetünk, hogy a két épület semmiképpen nem tartozhatott egyazon hosszúházhoz, hanem - a 2. pontban összefoglaltaknak megfelelően - két egymást követően emelt ház állt a területen. Az objektumok relatív időrendjének megállapításához a padlószintek felett megfigyelt jelenségek nyújtottak segítséget. A 15. objektumot egy planírozási réteg fedi, míg a 4. objektum esetében nem figyeltünk meg hasonlót, a szétterült falomladékot közvetlenül a padlószint felett, a szántott réteg alatt találtuk meg. Mindez azt látszik megerősíteni, hogy a 4. objektum a fiatalabb, a 15. objektum korábban volt használatban. Erre utal az is, hogy a 98., egyértelműen a 15. objektumot és környezetét fedő planírozáshoz tartozó - mára elszántott - szintből mélyített objektumban egy hasonló csont nyílhegyet találtunk (28. kép 3), mint amilyenre nagy 70