A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

Gábor Gabriella: Favázas, lemezes kamerák a fényképezés őskorából

Favázas, lemezes kamerák a fényképezés őskorából határoztam meg a bevonatok anyagát és az oldószert. 23 A fémeket denaturált szeszbe áztatva tisztítottam meg. Leoldódott a felületeket borító zsíros, poros szennyeződés, a repedezett sellak és az előlap vezetősínjére rákenődött fekete olaj festék is. Száradás után a rézszerelvényeket és a vörösréz fogaskerekekkel egybeépített két acéltengelyt EDTE komplexképző 10%-os desztillált vizes oldatában, az alumínium tartozékokat nátriumhexa-metafoszfát desztillált vizes oldatában, a vasból készült facsavarokat pe­dig RO 55 inhibitoros, foszforsavas rozsdaátalakítóban kezeltem. A felületek közöm­bösítése és száradása után a rézszerelvényeket felpolíroztam, amihez marokcsiszolóba fogott, különböző alakú filckorongokat használtam. A vascsavarokat és a két ten­gelyt csersav alkohol és desztillált víz 1:1 arányú oldatával passziváltam. Kiegyen­gettem a két fogazott léc felhajlott végeit, végül a kör ki vágású alumíniumlap kivé­telével minden fémtartozékot 5%-os Paraloid oldatba merítve konzerváltam (ol­dószer: aceton és toluol 1:1 arányú keveréke). Az alumíniumlemezt aranyokker porfesték és Paraloid 15%-os oldatának elegyével konzerváltam, a sűrű festék el­fedte az alumínium zavaró szürke színét, míg az aranyokker árnyalata illett a gép rézszerelvényeinek színéhez (34. kép). A lemez átfestésére azért volt szükség, mert nem állt módomban az alumíniumlemez és a forgógyűrű lecserélése, ugyanis a fényképezőgép eredeti tartozékáról semmilyen adat nem állt rendelkezésemre. Ugyanilyen okból nem pótoltam az alapdeszkáról hiányzó állványtartó elemet sem (17. kép). Esztétikai megfontolásból azonban az alapdeszka külső oldalára (a kimé­lyített gyűrűs részre és a peremén lévő három lemezhelyre) 0,2 mm-es rézlemezből kivágott, felpolírozott és Paraloid 5%-os oldatával konzervált pántokat helyeztem fel (31. kép). A gyűrű alakú lemezt Eporapid epoxigyantával ragasztottam az alap­deszkára, a három darab 5 cm hosszú ívelt lemezt pedig az eredeti csavarhelyek felhasználásával süllyesztett és vágott fejű rézcsavarokkal rögzítettem a helyükre. A fa alkotórészekből tisztítás előtt mintát vettem a fafajiak meghatározásához, amely a pótlások, illetve a hiányzó alkatrészek anyagának megválasztásához nyújtott segítséget. 24 Az anyagvizsgálat eredménye: a faváz, az alapdeszka és az előlap A tárgyak felületén található bevonatok eltávolítása történhet savas vagy lúgos kezelőszerrel, ilyen esetben kémiai változások eredménye az oldódás, ez a folyamat azonban visszafordíthatatlan válto­zásokat okoz a tárgyon. A bevonatot szerves oldószerrel is leszedhetjük a felületről, ebben az eset­ben fizikai változás eredménye az oldódás, az oldószer elpárolgása után a tárgy anyaga eredeti álla­potában marad meg. A Teas-féle oldhatósági diagram az oldandó anyagok és az oldószerek kémiai tulajdonságai alapján számított paramétereket tartalmazza. Lényege az, hogy az egyező vagy egy­máshoz közeli értékű oldódási paraméterrel rendelkező anyagok között lép fel kölcsönhatás, azaz ha­sonló old hasonlót, ugyanis minden anyagot jellemez a molekulái között lévő kötőerő, mint a disz­perziós, a poláros vagy a hidrogénhíd kötés (MORGÓS 1987. 285-303). Az anyagvizsgálat az ELTE Természettudományi Karának laboratóriumában, binokuláris kutatómik­roszkóppal történt. A fafajok meghatározását Babos Károlynak köszönöm. A mikroszkópos vizsgá­lathoz az egy hétig vízben, majd még egy hétig glicerin és víz 1:1 arányú elegyében áztatott famin­tákból, a gyorspreparátumokhoz sugár-, hossz- és érintő irányú metszeteket készítettem (BABOS 1994. 140-146). 367

Next

/
Thumbnails
Contents