A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

Gábor Gabriella: Favázas, lemezes kamerák a fényképezés őskorából

Favázas, lemezes kamerák a fényképezés őskorából határoztam meg a bevonatok anyagát és az oldószert.

23 A fémeket denaturált szeszbe áztatva tisztítottam meg. Leoldódott a felületeket borító zsíros, poros szennyeződés, a repedezett sellak és az előlap vezetősínjére rákenődött fekete olaj festék is. Száradás után a rézszerelvényeket és a vörösréz fogaskerekekkel egybeépített két acéltengelyt EDTE komplexképző 10%-os desztillált vizes oldatában, az alumínium tartozékokat nátriumhexa-metafoszfát desztillált vizes oldatában, a vasból készült facsavarokat pedig RO 55 inhibitoros, foszforsavas rozsdaátalakítóban kezeltem. A felületek közömbösítése és száradása után a rézszerelvényeket felpolíroztam, amihez marokcsiszolóba fogott, különböző alakú filckorongokat használtam. A vascsavarokat és a két tengelyt csersav alkohol és desztillált víz 1:1 arányú oldatával passziváltam. Kiegyengettem a két fogazott léc felhajlott végeit, végül a kör ki vágású alumíniumlap kivételével minden fémtartozékot 5%-os Paraloid oldatba merítve konzerváltam (oldószer: aceton és toluol 1:1 arányú keveréke). Az alumíniumlemezt aranyokker porfesték és Paraloid 15%-os oldatának elegyével konzerváltam, a sűrű festék elfedte az alumínium zavaró szürke színét, míg az aranyokker árnyalata illett a gép rézszerelvényeinek színéhez (34. kép). A lemez átfestésére azért volt szükség, mert nem állt módomban az alumíniumlemez és a forgógyűrű lecserélése, ugyanis a fényképezőgép eredeti tartozékáról semmilyen adat nem állt rendelkezésemre. Ugyanilyen okból nem pótoltam az alapdeszkáról hiányzó állványtartó elemet sem (17. kép). Esztétikai megfontolásból azonban az alapdeszka külső oldalára (a kimélyített gyűrűs részre és a peremén lévő három lemezhelyre) 0,2 mm-es rézlemezből kivágott, felpolírozott és Paraloid 5%-os oldatával konzervált pántokat helyeztem fel (31. kép). A gyűrű alakú lemezt Eporapid epoxigyantával ragasztottam az alapdeszkára, a három darab 5 cm hosszú ívelt lemezt pedig az eredeti csavarhelyek felhasználásával süllyesztett és vágott fejű rézcsavarokkal rögzítettem a helyükre. A fa alkotórészekből tisztítás előtt mintát vettem a fafajiak meghatározásához, amely a pótlások, illetve a hiányzó alkatrészek anyagának megválasztásához nyújtott segítséget.

24 Az anyagvizsgálat eredménye: a faváz, az alapdeszka és az előlap A tárgyak felületén található bevonatok eltávolítása történhet savas vagy lúgos kezelőszerrel, ilyen esetben kémiai változások eredménye az oldódás, ez a folyamat azonban visszafordíthatatlan változásokat okoz a tárgyon. A bevonatot szerves oldószerrel is leszedhetjük a felületről, ebben az esetben fizikai változás eredménye az oldódás, az oldószer elpárolgása után a tárgy anyaga eredeti állapotában marad meg. A Teas-féle oldhatósági diagram az oldandó anyagok és az oldószerek kémiai tulajdonságai alapján számított paramétereket tartalmazza. Lényege az, hogy az egyező vagy egymáshoz közeli értékű oldódási paraméterrel rendelkező anyagok között lép fel kölcsönhatás, azaz hasonló old hasonlót, ugyanis minden anyagot jellemez a molekulái között lévő kötőerő, mint a diszperziós, a poláros vagy a hidrogénhíd kötés (MORGÓS 1987. 285-303). Az anyagvizsgálat az ELTE Természettudományi Karának laboratóriumában, binokuláris kutatómikroszkóppal történt. A fafajok meghatározását Babos Károlynak köszönöm. A mikroszkópos vizsgálathoz az egy hétig vízben, majd még egy hétig glicerin és víz 1:1 arányú elegyében áztatott famintákból, a gyorspreparátumokhoz sugár-, hossz- és érintő irányú metszeteket készítettem (BABOS 1994. 140-146). 367