A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

Gábor Gabriella: Favázas, lemezes kamerák a fényképezés őskorából

Favázas, lemezes kamerák a fényképezés őskorából gyártmányú vagy tervezésű, hordozható, angol rendszerű utazógép készítési ideje 1900 és 1910 közé tehető.

18 A tárgy felépítése, készítésmódja A faváz alkotja a géptestet, mely négyzet alakú, oldalainak hossza 23 cm, szélessége 3 cm, falvastagsága 0,5 cm, sarkait nyitott fogazással rögzítették egymáshoz, az illeszkedő végeken 5 és 6 a fogak száma. A gépváz hordozza a szerkezeti elemek egy részét, és a gép becsukott helyzetében védi a bőrkihuzatot, valamint az objektívet. A favázba, annak oldalaira merőlegesen 2 cm széles és 0,5 cm vastagságú fakeretet ragasztottak be. A gép összeállításakor e merevítő keret külső oldalára illesztették a hátfalat, amelyet oly módon fogattak föl, hogy a facsavarokat a keret felől srofozták be, így azok nem látszottak a hátfal külső felületén. A keret belső oldalához a bőrkihuzat fakeretet csatlakoztatták. A hátfalat 3,5 cm széles és 1,5 cm falvastagságú, négyzetes fakeret alkotja, léceit rálapolással rögzítették egymáshoz. A rajta található 19,7 x 19,7 cm oldalú, négyzet alakú, 15,5 cm átmérőjű, körkivágású lemezt csavarokkal fogták hozzá, a kivágásba pedig 1,2 cm széles, 1,5 cm magas peremmel ellátott gyűrűt illesztettek - mindkettő alumíniumból készült. Az alumíniumlemezre helyezték fel a fából készült felfogólapot, mely két részből áll: a 18 x 18 cm hosszú, levágott sarkú, négyzet alakú alapból és a rajta lévő mattüvegkereső, illetve kazettatartó keretből, amely 1,8 cm magas és 15 x 12,5 cm oldalhosszú, mindkettőt egyes ollós csappal fogták össze. A keretet a sötéttér felőli oldalról az alapra, majd a kész felfogólapot az alumínium forgatógyűrűre csavarozták fel. Ez a technikai megoldás tette lehetővé a felfogólap elfordítását a fekvő vagy álló formátumú kép beállításához.

19 Az eredeti konstrukcióhoz 14,5 cm hosszú és 10 cm széles farámába foglalt mattüvegkereső Analógiák: KATALÓGUS 1976. 3; KATALÓGUS 1992-1993. 319; KATALÓGUS 2001. 158. és 164. tétel. A fényképezőgép típusának és készítési idejének meghatározásában Vidra József muzeológus és Győri Lajos (Magyar Amatőr Fényképészek Szövetségének elnöke, Budapest) nyújtottak segítséget. A prágai Národni Technické Múzeum fényképezőgép-gyűjteményének katalógusában (JANDA 1982) a 29 117 leltári számon található R. Lechner bécsi üzemében 1906-ban és az 1910-ben az ICA AG. drezdai gyárában előállított utazó kamera (ltsz.: 37 690) több elemében egyezik a restaurált műtárggyal, mint az analógnak tartott Thornton-Pickard Royal Ruby. Ez a tény, valamint a földrajzi közelség és a XIX. század elejét jellemző kereskedelmi kapcsolatok is inkább az osztrák vagy német gyártót valószínűsítik. A készítés idejére és a gyártóra vonatkozó újabb adatokat Kürthy Csabának köszönöm. Az ilyen négyzetes (qudratikus) formátumú kamerákba a fényérzékeny lemezt tartalmazó kazettát az álló vagy fekvő képkivágásnak megfelelően, kétféleképpen lehetett behelyezni, a mattüvegen pedig mindkét képkivágás, sőt a kazettabetéttel használható kisebb méretű lemezekre kerülő területek is be voltak rajzolva. A felfogólap átalakítása során a hátfalra szerelt alumíniumból készült forgatógyűrűs elem tehát nem tartozott az eredeti gépkonstrukcióhoz, hanem a többé-kevésbé szakszerű modernizáció eredménye, ugyanis a forgatható betét alkalmazása igen divatos volt 1920 és 1970 között a fényképészek körében. 361