A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

Gábor Gabriella: Favázas, lemezes kamerák a fényképezés őskorából

Favázas, lemezes kamerák a fényképezés őskorából A fényképezőgépek felépítése a lényeget tekintve a kezdetektől napjainkig nem változott, három alaprészből állnak: a felfogólapból (hátfalból), az előlapból az objektívvel, valamint a sötéttérből. A három alaprész szerkezeti változatai alapján többféle géptípust különböztettek meg, a gépek mindegyikére jellemző azonban, hogy két fő csoportba tartoztak: beépített, rögzített objektives vagy pedig cserélhető objektives fényképezőgépek. Ez utóbbiak sötéttere különböző konstrukciójú, van közöttük doboz, tubus és harmonika rendszerű. A nyersanyagtartó fajtái szerint is rendszerezték a kamerákat, ez alapján többek között lemezes gépeket,

4 tekercsfilmes vagy normálfilmes gépeket; az élesség beállítása szerint pedig közvetlen beállításút - például a mattüveges gépek -, léptékes vak gépeket, távmérős vagy automata beállításúakat ismerünk.

5 A „műtermi kamera" A Munkácsy Mihály Múzeum történeti gyűjteményében lévő favázas fényképezőgép az 1970-es évek közepén ajándékozás útján került az intézmény tulajdonába.

6 A tárgy jó állapotban van, a fából készült elemeken rovarfertőzés, a fémrészeken, például az objektív rézhengerén sérülés vagy korróziónyom nem található. Javítások és pótlások vannak a fényképezőn, és néhány tartozéka hiányzik. A gépet hosszú éveken át műteremben használták portrék és családi fotók készítésére; típusát tekintve azonban mégsem műtermi kamera,

7 hanem állványra szerelhető, nagyméretű, fix objektívvel és rögzített előlappal használt, keretes harmonika kihuzatú, 4 „A lemezes gépek rendszerébe azok a fényképezőgépek tartoznak, amelyek felvételi nyersanyaga külön-külön kezelhető lemez (üveg, síkfilm). A múlt században még 50 x 60 cm-es felvételre alkalmas gépeket is készítettek. Általános használatú volt a 24 x 30 és 18 x 24 cm-es méretű gép... Később a lemezes gépek használatos mérete a9x 12ésa6x9 cm-es lett... A nyomdai sokszorosítás igényei miatt újra előtérbe került al3xl8ésal8x24és nem ritkán a 24 x 30 cm-es méretű gép is. Nyomdatechnikai eljárásokhoz... reprodukciós gépeket is használtak.... A lemezes gépeket a következőképpen csoportosítjuk: 1. Műtermi gépek (Atelier); 2. Utazógépek; 3. Kézi gépek; 4. Műszaki gépek; 5. Sajtó (riport) gépek." (BOTTA 1964. 33-34) 5 HEVESY 1957. 58-59; BOTTA 1964. 29-33. 6 МММ ltsz.: 79.25.1.1. A gép készítésének ideje az 1860-as évekre tehető. A tárgy Kornyeczki Antalné, Győri Etelka ajándéka. A gépet 1922-ben édesapjától örökölte, aki maga is fényképész volt. A leltárkönyvi bejegyzés szerint Győri Károly Békéscsabán tanulta a mesterséget, és a gépet csabai mesterétől vásárolta 1897-ben (a csabai fotográfusról sajnos nincs adat), majd Köröstarcsán nyitott fényképészműtermet. Halála után lánya folytatta az ipart, és a nagyméretű favázas gépet - egy kisebb méretű modernebb, 1930 körüli időben vásárolt fényképezőgéppel együtt - egészen az 1950-es évek végéig használta. 7 A műtermi kamerák a cserélhető objektives, kettős vagy hármas kihuzatú, párhuzamos sötétterű típusba tartoztak, és rendszerint egybeépítették a kerekeken gördülő oszlopos állvánnyal, az úgynevezett szalonállvánnyal. Az előlapjuk általában rögzített és a rajta lévő objektívdeszka függőleges és vízszintes irányban, illetve oldalirányban egyaránt állítható volt, a hátfalat pedig az alapdeszka fogazott lécein lehetett előre-hátra mozgatni a kép élesre állításakor. A hátlapon lévő mattüvegkereső és a felfogólap szintén elforgatható volt (SCHMIDT 1897. 3-4; BOTTA 1964. 34). 355