A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

Gábor Gabriella: Favázas, lemezes kamerák a fényképezés őskorából

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30 (2007) 353-386. FAVÁZAS, LEMEZES KAMERÁK A FÉNYKÉPEZÉS ŐSKORÁBÓL - Gábor Gabriella A megyei múzeumok régészeti, néprajzi és történeti raktáraiban lévő tárgyak és dokumentumok az adott területen különböző korokban élt emberek mindennapjait reprezentálják. E gyűjteményekre jellemzően a legnagyobb számban a ruházkodáshoz, népszokáshoz, hitvilághoz, gazdálkodáshoz, lakáskultúrához kapcsolódó emlékeket, illetve a képzőművészeti alkotásokat őrzik, és csak elvétve találkozhatunk műszaki berendezésekkel, így a technikai forradalom hatására fejlődésnek induló hírközlési és elektronikus eszközökkel, vagy a fényképezés történetének egyegy korabeli darabjával, mint például a Munkácsy Mihály Múzeum történeti gyűjteményében lévő favázas, harmonikas sötétterű fényképezőgéppel. Számos múzeum van az országban, amely mechanikus, illetve műszaki jellegű emlékek gyűjtésére szakosodott, közülük néhányat említve ilyen például a Közlekedési Múzeum, a Tűzoltó Múzeum, a Magyar Fotográfiai Múzeum, a Magyar Környezetvédelmi- és Vízügyi Múzeum, a Központi Kohászati Múzeum - Öntödei Múzeum. A műszaki tárgyak, mechanikus és elektronikus szerkezetek, a legkülönfélébb gépek, berendezések széleskörű gyűjtésével az Országos Műszaki Múzeum foglalkozik. A fent említett és a hasonló gyűjtőkörű intézményekben meglévő, továbbá napjainkban egyre bővülő gyűjteményi anyag konzerválásának, restaurálásának fokozódó igénye szükségessé tette a műszaki szakirányú restaurátorképzés megszervezését, amely 2002ben indult. E képzés egyik vizsgatárgya egy favázas, alapdeszkás, harmonikas sötétterű, kettős kihuzatú, összecsukható kamera restaurálása volt. Az alább következőkben a harmonikas sötétterű, lemezes, favázas típusú fényképezőgépek közül a fent említett két kamera szerkezeti felépítését, készítésmódját és az utóbbi gép restaurálását ismertetem. Fejlődéstörténeti összefoglaló Bár a camera obscura jelenség első említését Aristotelesnek tulajdonítják, a fényképezőgép történetének kezdete az 1500-as évek elejére nyúlik vissza, amikor Leonardo da Vinci „Codex atlanticus" című titkosírással írt kéziratában - mai ismereteink szerint - elsőként írta és rajzolta le a camera obscura és a lyukkamera lényegét. Ez azonban csak évszázadokkal később vált ismertté, így az első relatívan széles körben elterjedt részletes és közérthető leírás a „Mágia naturalis, sive de miraculis rerum naturalibus" című természettudományi időszakos kiadvány 1553. évi 353