A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

S. Turcsányi Ildikó: Választási kortesdalok Békésről (1896–1905), a Jantyik Mátyás Múzeum történeti gyűjteményéből

S. Turcsányi Ildikó Néha bemegy Gyulára is, Megyeházba, mint virilis: Ott is köhint és nyögdécsel, Semmit érő beszédével: Csak szégyent hoz ránk! Ilyen ember kell Békésnek, Kit mindenütt kinevetnek! Csókért ha kell váltót zsirál! Kortes szivart vesz, oszt, kínál: Már hogy a haspárt!... Azért kapjon tiszteletet, Hogy férevezet kit lehet!?.. Dicsekszik hogy a napdíját: Egyleteknek engedi át... A Nagyságos úr? Számadást nem követelünk, így oszt' békén ki is jövünk! Hogy mennyit ád napidíjából, Kérdezzék a baptistáktól! Azt csak ők tudják! Pedig, hogyha Ferencz örül, Hiba van a kréta körül... Nem soká dagadsz örömtől, Megnyúl orczád csütörtöktől! Ezt mi is tudjuk! Gyanús híresztelt jósága, Fekete selyem palástja... Könnyel telik meg levesed, S éhen ordít a kortesed Csütörtök este!.. Piros, fehér és zöld papíron is megvan gyűjteményünkben a „Kátsa-keser­gő", melynek címe talány számunkra. (Esetleg Gárdonyi Göre Gábor-gúnyregé­nyeinek állandó figurájára, Kátsa cigányra utal.) A vers talán Kecskeméti Ferenc addigi életútját akarta kigúnyolni, mostani - feltételezett - választási bukásáig. Em­líti amerikai éveit, s hogy onnan a szigorú erkölcs miatt „megugrott", de magával hozta a baptista tanokat is. A hazahozott pénzen ingatlant vásárolt, lapot alapított, s a látszat kedvéért „osztottunk is ki szegények közt egy-két fillért". Kátsa-kesergő Londonország, híres ország Ott nem jártunk mi, Hanem laktunk Edenburgban Én meg Szálai. Ott tanultunk imádkozni Szembehunyvást fohászkodni De szigorú volt az erkölcs... S megugrottunk mi. Amerika városában Kötöttünk oszt' ki, Ott tanultuk a baptizmust Én meg Szálai. Mikor tudtunk térdepelni A szószéken feszelegni, Haza jöttünk tudományunk Széjjel hinteni. Pénzt is hoztunk ám magunkkal Be kell vallani, Jó csomó pénzt szedtünk össze Én meg Szálai. Vettünk rajta reverendát, Bánomot, cserepes tanyát, Alapítottunk lapokat A jámbor népnek. Hogy a látszata meg legyen Osztottunk is ki Szegények közt egy-két fillért Én meg Szálai. Vakulj világ, imádj szegény... Ingyen temetek a voksért... Ez a baptista pap erény Azóta itt is. JMMTd 80.53.1 és 88.45.5. 260

Next

/
Thumbnails
Contents