A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

S. Turcsányi Ildikó: Választási kortesdalok Békésről (1896–1905), a Jantyik Mátyás Múzeum történeti gyűjteményéből

S. Turcsányi Ildikó kritizálják rossz előadói stílusát, míg az utolsó versszakban durván megszólják értelmi képességét. Kortes vers Egy szerelmes nagy kanpulyka Sétál a paplak udvarban. Mellette van szép kis párja Kacsingat rá boldogan. A gerincen galamb nevet, A kis malac meg amoda Udvarolgat s vall szerelmet, Mi ha vesszük nem is csoda. De ím a kaján irigység Felébred a gazdájukba, Nincs kímélet, sem segítség, Vérük hull a föld porába. „Levágni a paráznákat!" - Szól harsányan az ifjú pap „Nem tűrhetem meg azokat, Vesszen el mind az ilyen had!" Halad az idő, tűnik a kor! A hordóból már nem foly a bor! Az ifjú paphoz asszony kerül S a szent paplak is benépesül!!! Kong a nagy harang, temetnek. Megyén a pap a kántorral, A hívek is egybegyűltek, Szent szót várván áhítattal. Köhint a pap ég felé néz! Olvassa már a szent imát. Édesebb mint a lépes méz... De ím arcán láthadd kínját! Köhög, reszel, kipked-kapkod... Lökdös kántort, funerátort... Félbeszakadt imádságod?: Ki látott már ilyen pásztort?! Elakadt biz, a miatyánkba Szorongva néznek az arcába! Szól a halott is föl sírjából: „Édes papom hát kezd el újból!" Ez lesz a jó követ nektek Édes kedves polgártársim! Bohóc sapkát készítsetek, Hogy a feje ne legyen kinn! Hej! Van ám ott nagy bölcsesség! Nem kell annak főiskola, Mert bizony még azt hihetnék, Hogy б iparkodik oda! No csak mondjátok, hogy éljen! Kecskeméti Ferencz páter! Majd néznek fent Budapesten Hát ez az a híres fráter? Mondják fent majd a követek, Nagy helye van ott az észnek, Hogy a nép megérni küldött Egy üres békési tököt! Békés, 1901. szeptember 15-én. Talán az előzővel azonos szerzőtábor írta ezt a szeptember 2l-re keltezett, Meskó László mellett agitáló verset

63 is, mely rögtön első versszakában kategorikusan kijelenti, hogy pap nem való követnek. Egyébként is kritizálja ellenfeleit: a szerző szerint Kecskeméti egymás ellen uszítja a békésieket, míg Vincze Ödönt legszívesebben visszaküldené a falujába. Végül közli: egyedül Meskó László alkalmas követnek, „ki megmozdít minden követ"'. 63 JMMTd 80.47.1. 234