A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

S. Turcsányi Ildikó: Választási kortesdalok Békésről (1896–1905), a Jantyik Mátyás Múzeum történeti gyűjteményéből

S. Turcsányi Ildikó ügyvédek, közjegyzők, mérnökök, sebészek, gyógyszerészek, az okleveles gazdák, okleveles erdészek és okleveles bányászok, a lelkészek, segédlelkészek, községi jegyzők, iskolai tanítók és az okleveles kisdedóvók... "

43 Vagyoni cenzus: városban legalább 3 lakrészű ház; 14 telek; 16 Ft tiszta jövedelmet hozó föld (Erdélyre eltérő rendelkezés); 105 Ft évi jövedelem után államadót fizetők; legalább egy segéddel dolgozó kézműves stb.

44 Egyéb jogcím alatt a törvény azon kitételét értjük, hogy „kik az 1848:V. és az erdélyi 1848:11. törvénycikkek értelmében a régi jogosultság alapján 1848. évtől 1872. évig bezárólag készített országgyűlési választói névjegyzékek valamelyikében bennfoglaltatnak, a választói jog gyakorlatában saját személy ökre nézve meghagyatnak".*

5 Kizáró ok, ha valaki az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozott: nők; atyai, gyámi, gazdái hatalom alatt állók; hadseregben ténylegesen szolgáló katonák, tengerészek; pénzügyőrség, adó- és vámőrség legénysége; csendőrök; rendőrök; vagyonbukottak; fogságra ítéltek; (1899-ig) az egyenes adójukat meg nem fizetők.

46 Az idézett paragrafusokon túl érdekes eligazítással találkozhatunk a választójogosultságra vonatkozóan az egyik képviselőjelölt megszavazására buzdító felhívás utolsó sorában is: „A ki 13 korona 25 fillér állami adót fizet az szavazó. "

47 A békési választók névsorát tanulmányozva érdekes következtetésre juthatunk. A neveket számbavéve a végeredmény 2148 fő, ha az időközben elhalálozottakat (némelyiket jelölték az íven, némelyiket nem) levonjuk, a létszám így is 2000 körüli. 1900-ban Békés lakossága Durkó Antal könyve szerint 25 483 fő, a listán felsorolt választójogosultak aránya szokatlanul magas, 7,35%. Ez a rendelkezésünkre álló országos adat

48 6,1%-os arányszámához képest igen jónak mondható. Korabeli sajátosság, hogy a mai értelemben vett pártok nem működtek folyamatosan, nem volt állandó párttagság, csak a választási kampányokra alakultak meg a helyi pártszervezetek. Feladatuk a helyi országgyűlési képviselőjelölt megválasztása, a támogatók nyilvántartásba vétele, újabb támogatók megnyerése volt. Múzeumunk birtokában van a „Békési függ- és 48-as Kossuth párt" április 21-én tartott alakuló gyűlésének kézzel írott jegyzőkönyve, mely Kecskeméti Ferenc református lelkész jelöltté választásáról tudósít. „...a város minden részéből összeállott küldöttség felkérte a helybeli ev. Ref. Egyház egyik rendes lelki pásztorát Nt. Kecskeméti Ferencz lelkész urat, hogy az Országgyűlési képviselőjelöltséget függ- és 48-as Kossuth párti programmal vállalja el: Nt. Kecskeméti Ferencz lelkész úr, a küldöttség tisztelgését ékes szavakkal megköszönve kijelentette: hogy a nép óhaja előtt meghajolva a jelöltséget elfogadja... "

49 1874. évi XXXIII. te. 9. §. 1874. évi XXXIII. te. 4-7. §. 1874. évi XXXIII. te. 2. §. 1874. évi XXXIII. te. 11. §. JMMTd 80.11.1. HÁRSFALVI 1981. 33. JMMTd 80.231.1. 228