A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

Németh Csaba: Az önálló gyulai evangélikus egyházközség megalakulása és kezdeti évei

Az önálló gyulai evangélikus egyházközség megalakulása és kezdeti évei Az 1928. március 15-i, Göndöcs-kerti ünnepélyre gyülekezetünk is meghívást kapott a Gyulai Közművelődési Egyesülettől. Májusban pedig a város által átvett községi fiúpolgári iskola iskolaszékébe a lelkészt is beválasztották.

148 Ezek azt jelzik, hogy az egyházközség ez idő tájt kezdett aktívabb szerepet vállalni a város társadalmi életében. Egyházi egyesületek Gyula város polgári hagyományainak köszönhetően, röviddel az önálló egyházközség megalakulását követően napirendre került, hogy milyen egyesületeket is kellene megszervezni az egyházközség keretein belül. Úgy tűnik azonban, hogy kezdetben még nem érezték magukat kellően erősnek elődeink ahhoz, hogy önálló egyesületek szervezésébe kezdjenek, inkább a reformátusokkal közös, protestáns szervezetek létrehozása mellett voksoltak. Az 1925. április 5-i presbiteri ülésen némi vita után úgy határoztak, hogy engednek a Lorántffy Zsuzsanna protestáns (evangélikus, református és unitárius) nőegylet felhívásának, és önálló nőegylet alapítása helyett arra szólítják fel a hölgyeket, hogy lépjenek be a fent nevezett egyesületbe. A reformátusok egyébiránt 1923 februárjában tettek közzé felhívást nőegylet alakítására.

149 A Bethlen Gábor Szövetség helyi csoportja nem sokkal ezt megelőzően, november 29-én mondta ki megalakulását. Ez is a protestáns összefogás jegyében született, Kemény Gábort társelnökévé, dr. Vangyel Endrét alelnökévé, a két titkár egyikévé pedig dr. Paulinyi Gyulát választották meg.

150 Reformátusokkal való viszony Az 1924. január 12-i közgyűlésen a lelkész példaként állította a hívek elé, hogy egy református testvér 300 000 K-t fizetett be a templom felépítésére. A református egyház meghívta a gyülekezetet, hogy vegyen részt az október 6-i, hősök napi megemlékezésen.

151 Az 1925. január 12-i közgyűlésen a lelkész ismertette a reformátusok átiratát, mely szerint a temetőjükben csak annak adnak ingyen sírhelyet, aki az egyházi adóját hozzájuk fizeti, a többieknek 10 kg búzát kell fizetni érte. A harangozasi díjat is duplán számolják fel az evangélikusoknak. Azt elfogadták, hogy vegyes házasságnál az esketést a menyasszony vallásán lévő lelkész végezze, s a gyermekek szüleik neme szerinti vallási nevelést kapjanak. Ennek a gazdasági jellegű szigornak ellenére a hívek között jó volt, s korszakunk folyamán általában jó is maradt a kapcsolat. GyEEI Iktatókönyv 96 és 154/1928. Békés, 1923. február 14. Békés, 1925. december 2. GyEEI Iktatókönyv 108/1924. 201