A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

Németh Csaba: Az önálló gyulai evangélikus egyházközség megalakulása és kezdeti évei

Németh Csaba A megérkezett államsegély Kemény Gábort békéscsabai segédlelkésznek, s nem missziói lelkésznek titulálta, ezért ennek korrigálását kérték. Az április 5-i presbiteri ülésen a lemondott Olofson helyett Stéberl Mihályt választották pénztárossá. Az imaház renoválására pedig a börtönben fogva tartott rabokat kérték kirendelni. Az önálló egyházközség megalakulása Az 1924. március 15-i presbiteri ülés a felügyelő javaslatára kérvényezte az egyházközség önállósítását. A kérvényt 28-án küldték el a főesperesnek. Az újjászervezés munkájából nagy részt vállaló Kuthy Dezső lelkészt külön is felkérték a beadvány támogatására.

42 Az április 5-i presbiteri ülésen Kemény Gábor missziói segédlelkész beszámolt róla, hogy a kérvényt az egyházkerület támogatja. Az önálló gyulai evangélikus egyházközség megalakulásának dátuma: 1924. augusztus 12. Az egyházmegyei közgyűlés ezen a keddi napon adta áldását a gyulaiak kérelmére. A főesperes éves beszámolójában külön kiemelte, hogy „a gyulai kicsiny gyülekezet példás áldozatkészséget tanúsított. Felügyelője, dr. Vangyel Endre páratlan buzgalmat fejtett ki a gyülekezet szervezése körül, Stéberl Mihály egyháztag nagy anyagi áldozattal lehetővé tette a lelkész elhelyezkedését a lakásszűk világban. Özvegy Kéler Istvánné fáradtságot nem ismerő utánajárásával az imaház feldíszítése és oltára létesítése körül buzgólkodott. A vármegye központjában nagy jelentőséggel bír az ottani gyülekezet, melynek önállósítása ügyében jelen közgyűlésünkön határozunk". A határozathozatalnál megállapították, hogy „a közgyűlés örömmel veszi tudomásul, hogy a gyulai fiókegyház, mely hosszú idők óta a békéscsabai egyház kebelében élt, elérkezettnek látja, hogy önállósítsa magár. Annál is inkább, mivel az önállósulás nem ró az eddigieknél nagyobb anyagi terhet az egyháztagokra, és „Ű gyulai evang. egyház mint anyaegyház jobban felelhet meg fontos feladatainak Békésvármegye székhelyén: az esperességi közgyűlés az E. A. 32. §. értelmében jóváhagyja a gyulai egyház egyhangú lelkesedéssel hozott önállósítási határozatát

1

". Az új anyaegyház egyházkörzetébe sorolták egyúttal Elek, Kétegyháza, Gyulavári, Doboz (az akkor közigazgatásilag hozzá tartozó Mezőmegyer nélkül), Méhkerék, Kötegyán és Sarkadkeresztúr községeket.

43 Ennek ellenére a lelkész véglegesítése tárgyában a főesperes, bizonyára megvárva az egyházkerület jóváhagyását, csak október 7-re hívott össze presbiteri gyűlést. A beiktatására december 7-én került sor. A lelkész fizetését az alábbiak szerint 42 GyEEI Iktatókönyv 36-40 és 48, valamint 80/1924. 43 Egyházmegyei közgyűlési jegyzőkönyvek. Békéscsaba, 1924. 10 és 25-26, valamint 2.: A közgyűlésen a lelkész és a felügyelő mellett Sülé József gondnok, Miegend Rezső másodgondnok, valamint Olofson Miksa, Oszuszky János, Kulik Endre és Martincsek János presbiterek képviselték az egyházközséget. Érdekes, hogy az év második félévből nem maradt fenn sem közgyűlési, sem presbiteri ülési jegyzőkönyv Gyuláról. Egy adat szerint ezeket a fontos iratokat (önállósítás, lelkészválasztás kimondása) az oltár elkészültekor az oltár mögé - alapkő gyanánt - befalazták. 174