A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Medgyesi Pál–Pintye Gábor: A Békéscsaba-Felvégi-legelő lelőhelyről származó késő szarmata kori csontfésű és kapcsolatai

A Békéscsaba-Felvégi-legelő lelőhelyről származó késő szarmata kori csontfésű... Jászkarajenő D-DNy-i rész,

25 Tiszaug-Kisrétpart

26 és Rétközberencs-Paromdomb

27 lelőhelyeken. A polgári fésűn látható díszítés eredetét T. Bíró M. a fémmegmunkálás során használt, poncolásos díszítésre vezeti vissza, melyet egy speciális csontvésővel készítettek. Ezt a technikát a kutatónő a római csontműhelyektől idegennek tartja, megjelenését a provinciális termékeken egy rövid ideig fennálló barbaricumi importtal magyarázza, melynek során a mesterek a megrendelő ízlése szerint készítették el a terméket. Felveti annak lehetőségét is, hogy ez a módszer talán a hunokkal állhat kapcsolatban.

28 A hunkori fémművesség számos alkotásán valóban megfigyelhető ez a díszítési mód. Elég, ha a nyeregkápák, kardok frontális oldalának lemezeit, vereteit, egyes fibulák vagy karperecek felületét vesszük alapul.

29 Érdekes viszont, hogy a hunokhoz köthető kevés csontleletre egyáltalán nem jellemző ez a díszítőmódszer. Mindenesetre talán nem tévedünk akkor, ha azt feltételezzük, hogy az egykor könnyen pusztuló anyagokból készített ruhaneműk, bőrtárgyak, kiegészítők stb. varrással képzett - ma már csak sejthető - díszítőmotívumai is szerepet játszhattak ezen ékítési mód kialakulásában. Annyi bizonyos, hogy később a gepida csontfésűkön is jelen van, és e tárgyak egyes díszítményeit a szövés, varrás, faragás mintakincséből származtatják.

30 Fésűnk kialakulására, származására nézve kevés biztos adattal rendelkezünk. A Thomas-féle típusok közül a vitatott eredetű С típus képviselői a korai császárkorra datálhatok, virágkorukat az Eggers B2 időszakban élték. Kialakulásukat az Elba-vidékre teszik, és egyúttal a mai Csehország területén található legjelentősebb koncentrációjuk is.

31 Formailag nagyon hasonló, de szintén egy részes, vasból készített példány látott napvilágot Moldvában, a Lejcaniban feltárt Marosszentanna-Csernyahov kultúrához tartozó temető 4. sírjából. E példánnyal kapcsolatban a szerző hangsúlyozza, hogy a fésű egyedi formájú darab, keltezését pedig a 4. század közepére, második felére teszi.

32 Többek között éppen a különlegessége miatt nem megnyugtató a típusnak a Marosszentanna-Csernyahov kultúrából való egyértelmű származtatása. A Thomasféle С típus a közte és a fésűink között fennálló térbeli és időbeli távolság miatt 5 DINNYÉS-TARI 1987. 99. 16 CSEH 1997. 30. kép 7. ;7 CSALLÁNY 1961. Taf. CXCV. 11; ISTVÁNOVITS 1986. LXXVII. t. 1. 8 BÍRÓ 2000a. 169, 177. 9 PL: Pécs-Üszögpuszta, Bakodpuszta, Szeged-Nagyszéksós stb. BÓNA 1993. 60 (46. kép), 177 (122. kép). 0 CSALLÁNY 1961, 254; TÖRÖK 1936. 122. ' THOMAS 1960. 71. 2 DIACONU 1986. 182, 185-187, Abb. 5, 3. 67