A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Medgyesi Pál–Pintye Gábor: A Békéscsaba-Felvégi-legelő lelőhelyről származó késő szarmata kori csontfésű és kapcsolatai

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28 (2006) 61-98. A BÉKÉSCSABA-FEL VÉGI-LEGELŐ LELŐHELYRŐL SZÁRMAZÓ KÉSŐ SZARMATA KORI CSONTFÉSŰ ÉS KAPCSOLATAI - Medgyesi Pál - Pintye Gábor 2002. március 27. és július 29. között megelőző feltárást végeztünk Békéscsabán, a Felvégi-legelő 1. sz. lelőhelyen.

1 A leletmentésre a 44-es főút Békéscsaba-Gyula közötti szakaszának négysávosítása miatt került sor, a Békés Megyei Közútkezelő Kht. közvetítésével, az Autópálya Rt.-vei kötött szerződés alapján. A lelőhely a békéscsabai határ keleti szélén, a repülőtértől keletre, a 44-es főút Békéscsabáról Gyulára vezető szakaszának két oldalán van. Valójában a lelőhely jelentős része az út északi oldalán található, s a déli oldalra éppen csak hogy átnyúlik (1-2. kép). Itt egy, a környezetéből kiemelkedő plató található, mely a hajdani Fehér-Körös árterének nyugati magaspartja volt (3. kép). Ezen a platón, déli irányban elkeskenyedő alakban, kb. 400x400 méteres területen feküdt a lelőhely, melynek nyugati széle feltehetően a repülőtér alá nyúlik. A korábbi terepbejárások során bronzkori, szarmata kori és Árpád-kori telepre utaló kerámiatöredékeket találtunk a területen.

2 A dombot egykor víz vette körül. A mai terepviszonyok alapján megfigyelhettük, hogy a szarmata telep keleti irányban majdnem az egykori meder aljáig húzódik, vagyis egy aránylag szárazabb időszakban élhetett a település. A lelőhelyet az autóút 270 méter hosszan, 30 méter szélesen szeli át. A munkák során összesen 200 objektumot tártunk fel. Ezek egy része (16) szkíta kori. A szarmata korra három ház, öt árok, egy kemence és 175 gödör keltezhető. Ezenkívül 17 korai avar kori sírt is megmentettünk.

3 A szarmata kori objektumok - a jellegzetes korongolt, besimított anyag mellett megjelenő igen sok kavicsos, csillámos, kézikorongon készült és korongolatlan edénytöredék alapján - a késői időszakra (IV. század vége - V. század eleje) datálhatok. ' Az ásatást Medgyesi Pál vezette. A munkában Gyucha Attila, Liska András, Rózsa Zoltán régész, Havassy Péter történész, Kékegyi Dorottya rajzoló, Kollárovszky Mihályné gyűjteménykezelő, Demcsák Ildikó és Zahoránné Sajti Erzsébet technikus vett részt. A restaurálást Gábor Gabriella és Petrovszki Zoltán végezte. 2 1956-ban Kovalovszki Júlia járt a lelőhelyen. Jelentése: МММ RégAd 72/1956. Az általa gyűjtött leletek: МММ ltsz. 58.327.1, 58.328.1; KOVALOVSZKI 1964. 55. ábra; NIKOLIN 1991. 81, 86a kelta lelőhelyek között felsorolva; MEDGYESI 1991. 92; MRT 10 149. 3 Az ásatási dokumentáció: МММ RégAd 2444-2003. A 12. gödör leletei: МММ ltsz.: 2002.7.5-6, 2002.7.185-201. 61