A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Merényi-Metzger Gábor: A gyula vármegyeháza egykori arcképcsarnoka

A gyulai vármegyeháza egykori arcképcsarnoka Gróf Tisza István (1861-1918) Békés vármegye Törvényhatósági Bizottsága - Ambrus Sándor volt főispán és törvényhatósági bizottsági tag és társai javaslatára - 1923. május 30-án határozta el, hogy megfesteti Magyarország volt miniszterelnökének, az 1918. október 31-én meggyilkolt gróf Tisza Istvánnak az arcképét.

150 A képmás megfestésével 1923. június 18-án a budapesti Balló Edét (18591936) bízták meg.

151 Balló a következő évre el is készítette az olajképet. A portrét 1924. október 11-én leplezték le a vármegye közgyűlési termében. Az arckép felavatásakor dr. Berthoty Károly törvényhatósági bizottsági tag, dr. Daimel Sándor alispán, Lukács György nemzetgyűlési képviselő és dr. Pokoly József debreceni egyetemi tanár tartott emlékbeszédet a néhai miniszterelnökről.

152 A gyulai vármegyeháza közgyűlési terméről 1941-ben készített fényképeken - melyekről a bevezető részben már szóltunk - szerencsénkre látszódik a gróf Tisza Istvánt ábrázoló képmás jobb alsó negyede. E felvétel töredékes mivolta ellenére azonban sikerült megállapítanunk, hogy Balló Ede festménye Benczúr Gyula 1915ben készített és igen közismert ülőalakos Tisza-portréjának - mely jelenleg a Magyar Történelmi Képcsarnok tulajdonában található - a másolata lehetett. Ez annál is valószínűbb, mivel hasonló, Benczúr után készített Tisza-arcképek más vármegyék - például Tolna - székházaiban is megtalálhatóak voltak.

153 A gróf Tisza Istvánról festett portré nagy valószínűséggel 1944 után megsemmisült. Báró Feilitzsch Berthold (1867-1949), főispán (1929-1931)

154 Egyes források szerint báró Feilitzsch Berthold főispánról is volt arckép a gyulai vármegyeházán.

155 A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság történeti gyűjteményének a kutatásai szerint a festményt - állítólag Békés vármegye megbízásából - az 1930-as években Karlovszky Bertalan (1858-1938) készítette.

156 A Budapesten élő dr. Eöttevényi Tibor - a főispán unokája - ezt az információt még annyival egészítette ki, hogy a portré az 1970-es évek elején a gyulai városháza padlásán volt elhelyezve. Ennél többet azonban nem tudott mondani a képmásról.

157 (E sorok szerzője 2004. január 28-án végigjárta a volt vármegyeháza BML IV. В. 402. а. 69. kötet. 351/1923. BML IV. В. 407. b. 5381/1923. BML IV. В. 402. а. 72. kötet. 1470/1924. LABÁDI 1996. 28; LOVAS 1999. 444. Nincs arról írásos bizonyíték, hogy báró Feilitzsch Berthold főispánról valóban volt portré a gyulai vármegyeházán. Góg Imre vízügytörténeti kutató írásbeli közlése (Gyula, 2003. december 23.). A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság írásbeli közlései (Nyíregyháza, 2004. január 8., január 19.). Dr. Eöttevényi Tibor - a főispán unokájának - szóbeli közlése (Budapest, 2003. december 23.). 377