A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)
Merényi-Metzger Gábor: A gyula vármegyeháza egykori arcképcsarnoka
A gyulai vármegyeháza egykori arcképcsarnoka meg is adták a paramétereket. Ezek szerint az új olajképnek magyar tábornoki ruhában kellett ábrázolnia az uralkodót. A méretét pedig 5 láb és 5 hüvely x 3 láb és 7 hüvelyben, azaz 162,5 x 107,5 cm-ben határozták meg. 98 Békés vármegye Törvényhatósági Bizottsága pedig 1877. szeptember 10-én - a tartalék pénztár terhére - 300 forintot utalt ki a festmény beszerzésére." Azt, hogy a fent említett két - az 1877 előtt és az 1877-ben készített - képmást kik festették, és pontosan mikor kerültek a vármegye tulajdonába, nem tudjuk. Annyi bizonyos csupán, hogy a második portrét 1877. december 28-án leplezték le a vármegyeháza közgyűlési termében. 100 Békés vármegye Törvényhatósági Bizottsága azonban 1898. december 19-én ezt a második képet is „művészi érték nélküli festménynek" jelentette ki, és ezért úgy határozott, hogy ismét megfesteti I. Ferenc József király arcképét. 101 A festmény elkészítésével idősebb Vastagh Györgyöt (1834-1922) bízták meg. 102 Vastagh a következő évre - 1500 forint honorárium fejében, amely egyben az Erzsébet királynét ábrázoló arckép ára is volt - el is készítette az olajképet. A képmásról - korabeli fényképek alapján - tudjuk még, hogy annak mérete teljesen megegyezett a feleségéről, Erzsébet királynéról készített festményével, és így az szintén 250 x 120,3 cm nagyságú lehetett. 103 A portrét 1899. október 16-án - egyszerre Erzsébet királynééval - leplezték le a vármegye közgyűlési termében. Az arckép felavatásakor dr. Fábry Sándor alispán tartott beszédet az uralkodóról. 104 (A beszéd nyomtatásban is megjelent. 105 ) Az I. Ferenc Józsefről festett harmadik, egészalakos portré nagy valószínűséggel 1944 után megsemmisült. Említést érdemel még, hogy idősebb Vastagh Györgynek nem ez volt az egyetlen I. Ferenc Józsefet ábrázoló arcképe. A XIX. század második felében számos hasonlót készített különböző vármegyék és városok - például 1882-ben Tolna vármegye, 1883-ban Szeged városa, 1894-ben Csongrád vármegye - számára. 106 Báró Wenckheim László (1814-1879), takarékpénztári elnök (1869-1879) Békés vármegye Törvényhatósági Bizottsága - Hajóssy Ottó főjegyző javaslatára - 1879. szeptember 15-én határozta el, hogy megfesteti a volt vízszabályozási BML IV. В. 407. b. 127/1876. BML IV. В. 402. а. 194/1877. BML IV. В. 402. а. 6. kötet. 359/1877. BML IV. В. 402. а. 30. kötet. 947/1898. BML IV. В. 402. а. 30. kötet. 947/1898. EFM Képzőművészeti leltárkönyv 4/1980. BML IV. В. 402. а. 32. kötet. 368/1899. FABRY 1899. 1-25. HEMMERT 1997. 41; LABÁDI 1996. 18; LOVAS 1999. 441. 371
