A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Merényi-Metzger Gábor: A gyula vármegyeháza egykori arcképcsarnoka

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28 (2006) 355-392. A GYULAI VÁRMEGYEHÁZA EGYKORI ARCKÉPCSARNOKA - Merényi-Metzger Gábor Napjainkra több magyarországi (Csanád, Fejér, Tolna) és volt magyarországi (Arad) megye - részben vagy egészben - feldolgozta már arcképcsarnokának vagy más néven hivatalnoki ősgalériájának a történetét.

1 Békés megyével kapcsolatban azonban még nem született ilyen típusú összefoglaló munka. A témát valamilyen szinten érintő tanulmány is mindössze csak néhány látott eddig napvilágot.

2 így - e hiányt pótolandó - az alábbi írás Békés vármegye egykori arcképcsarnokának - amely a gyulai vármegyeháza közgyűlési termében volt elhelyezve - a történetét szeretné ismertetni. A vármegyei arcképcsarnokok évszázadok alatt - a XVIII. és a XX. század között - alakultak ki. Az e gyűjteményt alkotó festmények - melyek általában a megyei adminisztráció vezetőit, a főispánokat és az alispánokat, valamint az országos politikában szerepet játszó nagyjainkat, illetve az uralkodóház tagjait ábrázolták - rendszerint a vármegyei székház dísztermében voltak kiállítva. így volt ez Békés vármegye gyulai székházának esetében is. A gyulai vármegyeháza történeti vázlata A XVIII. század elején újjáalakult Békés vármegyének évtizedekig nem volt állandó székhelye és így székháza sem. A nemesi közgyűléseket hol Békésen, hol Gyulán, hol pedig Szeghalmon tartották. A székhelykérdés végül 1732-ben, Gyula javára dőlt el, ahol a vármegye céljaira - közgyűlés tartása, pénztár, levéltár, börtön - a középkori téglavárat vették birtokukba. Ezen állapoton változtatandó, 1776. április 18-án Békés vármegye Nemesi Közgyűlése határozatot mondott ki egy Gyulán felépítendő megyeháza tervének az elkészíttetéséről. A terveket 1783-ban fogadták el, majd a következő évben, 1784-ben - az újvárosi városháza és az uradalmi lovászház helyén - meg is kezdték az építési munkálatokat. 1786-ban azonban mivel II. József közigazgatási reformja során Békés vármegyét Csanáddal és Csongráddal egyesítették, és székhelyét Szegvárra helyezték át - az építkezés leállt, 1 ERDŐS-KELEMEN-VITEK 2002. passim.; HALMÁGYI 1997. 16-19; Í-TALMÁGYI 2001. passim.; LABÁDI 1996. passim.; LANEVSCHI 2003. passim.; LOVAS 1999. ^13-452. 2 HÉJJÁ 2002. 45-48; MERÉNYI-METZGER 2000. 110-117; MERÉNYI-METZGER 2005. 48-55. 355