A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Kocsor János: Békéscsabai képes levelezőlapok a Munkácsy Mihály Múzeumban. 1899–1920

Békéscsabai képes levelezőlapok a Munkácsy Mihály Múzeumban. 1899-1920 csokros díszítésű mozaik lap, melyen a főtér, a Széchenyi liget és a Körös-part szerepel (Jegyzék 98., 107.). Az ötödik lap kiadója ismeretlen. Csaba főterének egy részletét, a régi római katolikus templom és a Városháza környékét ábrázolja, háttérben az evangélikus nagytemplommal (2. kép; Jegyzék 67.). A 20. század beköszöntét követően egyre több lap jelent meg Csabáról. Más helyi kiadók is bekapcsolódtak a tisztes haszonnal kecsegtető üzletbe. így Gesmey Soma, a Holländer-nyomda, a helyi Dohánynagytőzsde, és mindenekelőtt a művészi kivitelű munkáiról híressé vált nyomda alapítója, Tevan Adolf. Vannak kiadók, mint például Balassa Jenő, akiknek csak egy lapjuk található időszakunkból a gyűjteményben. Özv. Szilágyi Sándorné I. világháború alatt megjelent lapja minden bizonnyal alkalminak, talán hadisegély céljára készült, rajta gyakorlatozó katonák láthatók, hátoldalára hadisegélybélyeget ragasztottak (Jegyzék 128.). Természetesen nemcsak békéscsabai kiadók voltak. A legtöbb ilyen példányon a budapesti székhelyű Vasúti levelezőlap árusítás neve olvasható, néhányat szintén Budapestről W. L. (Weisz Lipót), valamint K. J. monogrammal jegyeztek, kettő-kettőt pedig a bécsi Pick testvérek és A. Schwidernoch adott ki. 1905 után változott a képeslapok külalakja. Amíg korábban az üzenetnek a kép mellett jutott hely, a hátoldalt pedig elfoglalta a címzés és a bélyeg, most már a kép a legtöbb esetben kitöltötte a lapot, a szöveg a címzés mellé került. Az egyszínűek mellett megjelentek a színezettek is. A kereslet kielégítésére egy-egy jól sikerült felvételt többször is felhasználtak az egymást követő kiadásoknál. A Munkácsy Mihály Múzeum birtokában lévő példányokon tanulmányozható, hogy ugyanannak a képnek nyomdai kivitelezése ennek során miként módosult. Például egy 1907-es postai pecsételésű, a Dohánynagytőzsde által megjelentetett lapon az evangélikus gimnáziumról készített felvétel alatt még vékony fehér csík látható, egy 1910-ben feladotton a kép már kitölti a teljes oldalt, és végül készült egy élénkebb színű kiadás is (Jegyzék 24., 25., 27.). Akad arra is példa, hogy ugyanazt a fotót több kiadó is felhasználta. Tevan Adolf 1913-ban piacra dobott egy Szent István teret ábrázoló fekete-fehér képeslapot, a következő évben a Corvina könyvkereskedés ugyanazt a felvételt megjelentette színesben (Jegyzék 84., 85.). A kiadókkal ellentétben a képeslapok felvételeinek készítőit nem ismerjük, a kiadás évét is csak ritkán tüntették fel nyomtatásban. Legtöbbször a postai pecsété lés vagy a kézzel írt dátumozás nyújt számunkra a megjelenés időpontjához támpontot, ami korántsem számít biztosnak, hisz például van, amelyiket az ötvenes években adtak fel. Eligazítást nyújthat a képen látható épület átadásának évszáma, valamint az utcák, terek elnevezése is. A Szent István teret ábrázoló lapok között több 1910 után feladott akad, melyeket minden bizonnyal még 1910 előtt nyomtattak, mivel rajtuk az akkor használatos Fő tér elnevezés szerepel. A képeslapok mérete a korban általános 9 x 14 cm-estől csak négy esetben tér el: a már említett korai nyomdahibás lap fél centivel keskenyebb, egy Vidovszky Károly szőlőbirtokos 329