A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Kocsor János: Békéscsabai képes levelezőlapok a Munkácsy Mihály Múzeumban. 1899–1920

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28 (2006) 327-354. BÉKÉSCSABAI KÉPES LEVELEZŐLAPOK A MUNKÁCSY MIHÁLY MÚZEUMBAN 1899-1920 - Kocsor János Két éve a Munkácsy Mihály Múzeum helytörténeti osztálya kamarakiállítást rendezett a Békési Úti Közösségi Házakban „Képeslapok a régi Békéscsabáról" címmel. Az előzetes várakozásnak megfelelően elsősorban az idősebbek körében aratott sikert, de általános iskolások is akadtak, akik örömmel fedezték fel a lapok által megörökített egykori várost. Míg a „laikus" látogatónak egyfajta időutazást - és esetleg esztétikai élményt - nyújtanak a képes levelezőlapok, a kutatók számára forrást is jelentenek. Nem véletlenül képezik a Munkácsy Mihály Múzeum helytörténeti gyűjteményének egyik legtöbbet kutatott egységét. Nemcsak tanulmányok illusztrációjaként használhatók, hanem önálló forrásként is, például egy-egy településrészlet, épület hajdani állapotának tanulmányozására. Helytörténészek, műemlékvédelmi szakemberek, építészek, sőt Békéscsabán a Kossuth téri és a Petőfi ligeti artézi kutak szobrainak újraállításakor szobrászművész is segítségül hívta már e lapokat. Miként alakult ki a múzeum képeslapgyűjteménye? Az 1960-as évek vége előtt a Munkácsy Mihály Múzeumba elvétve került egy-egy képes levelezőlap. Az első nagyobb vásárlás 1969-ben volt, amikor is a jeles gyűjtőtől, dr. Petnkovics Lászlótól 452 db Békés megyei települést ábrázoló levelezőlapot vettek.

1 Múzeumunk történetében mindmáig ez volt számát tekintve a legnagyobb vásárlás. Később a kisebb-nagyobb tételek mellett 1986-ban Szekerka János, békéscsabai könyvkereskedő hagyatékával, majd 2000-ben Petőfalvi Pálné ajándékozása révén gyarapodott leginkább az anyag. Más múzeumokéval összevetve a jelenleg mintegy 1800 képeslapot számláló gyűjtemény viszonylag kicsi, de számunkra nem a nagysága, hanem a helytörténeti vonatkozásai teszik értékessé. Múzeumunk gyűjtési körének és területének megfelelően a muzeológusok elsősorban a helytörténeti értékkel bíró megyei képeslapokat keresték. Ezért a gyűjtemény túlnyomó része az itteni településeket megörökítő földrajzi lapokból áll, amiket helységenként rendeztek.

2 Különösen értékes szá1 Az eladó Magyarországon az egyik leghíresebb képeslapgyűjteménnyel rendelkezett, amit 1967-ben felajánlott Szerencs város részére, ezzel létrehozva a mai Zempléni Múzeum gyűjteményét. FAZEKASNÉ2003. 121. 2 A megyénken kívüli földrajzi és egyéb tematikájú lapok (üdvözlő-, képzőművészeti lap, néprajzi, történelmi, politikai propagandisztikus témájú stb.) leginkább más anyaggal együtt kerültek a gyűjteménybe, számuk valamivel meghaladja a 340-et. 327