A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Csobai Lászlóné: Bedő és Méhkerék román népessége az utóbbi két évtized történeti kutatásainak tükrében

Bedő és Méhkerék román népessége az utóbbi két évtized történeti... a falu területe 1478 kh szántó, 38 kh kert, 44 kh rét, 117 kh szőlő és 95 kh terméketlen területre oszlott. A 239 mezőgazdasági keresőből mindössze 86 fő volt az önálló birtokos és bérlő. Közülük 2 fő rendelkezett 50-100 kh, 19 fő 10-50 kh, 65 fő pedig csak 1-10 kh közötti földterülettel. Rendkívül magas volt viszont az 1 holdnál kisebb „birtokosok" és bérlők száma (21 fő), valamint a teljesen nincstelen gazdasági cselédek (18 fő), a birtok és bérlet nélküli mezőgazdasági munkások (53 fő) száma. Mindent együttvéve 1930-ban Bedőn az összes mezőgazdasági kereső 38,5%-a a legkiszolgáltatottabb helyzetű agrárproletár volt. Lényeges javulás az 1941. évi népszámlálásig sem következett be a bedői parasztság birtokmegosztásában.

19 Az 1930. és az 1949. évi népszámlálási adatok összevetése alapján megállapítható, hogy a mezőgazdaságban tevékenykedő önálló keresők és bérlők száma csaknem megduplázódott. A földreformrendelet hatására a föld nélküli mezőgazdasági munkások és nincstelen cselédek sorából kerültek ki

20 az 1 holdnál kevesebb földdel rendelkezők. Az önálló gazdálkodói létformát hamarosan felváltotta a szövetkezeti társulás. A fő profil a növénytermesztésben és az állattenyésztésben is megmaradt. A növénytermesztésben főként a speciális kultúrákból (borsó és lencse) származott nagyobb jövedelem. Az állattartás - talán a régi hagyományok miatt eredményesebb volt. A MGTSZ (mezőgazdasági termelőszövetkezet) gazdálkodása 1957 után fokozatosan nyereségessé vált. A főleg búzát, kukoricát, cukorrépát és napraforgót termelő növénytermesztési ágazat tevékenysége is folyamatosan jövedelmező volt. A nagyüzemi állattenyészet továbbra is kifizetődőbb tevékenység volt. Ezek mellett az ipari kiegészítő ágazatok (kovács- és gépműhely, fűrészüzem, daráló és takarmánykeverő üzem, tejcsarnok) több embernek adtak munkát. 1978ban a MGTSZ összevonása a biharkeresztesivel, és egyben a tsz-központ elköltözése, majd a falu jogi státusának megváltoztatása (1971-től a tanácsösszevonások után a közös tanács székhelye is Biharkeresztes lett) kedvezőtlen hatással volt a községre. A kisközség életében a legnagyobb problémát a lakónépesség 1970-es évek óta tartó tényleges fogyásának nagysága jelenti, amely 1970 és 1979 között elérte a 27,3%-ot, majd 1979-től 1989-ig némileg csökkent, de még mindig 22,6%-os volt.

21 A község az önállóságát csak a rendszerváltást követően, az 1990-es évi helyhatósági választások során nyerte vissza. Újjászerveződött a bedői önkormányzat, majd az 1995-ben történt választások során megalakult a háromtagú román kisebbségi önkormányzat. Mindent együttvéve, a fiatalok elköltözésével a falu lakossága fokozatosan elöregszik, és jelentősen csökken a tanulólétszám is. A falunak továbbra sincs vasútja, autóbuszjáratok kötik össze a környező településekkel. De a települést nem szeli át forgalmasabb közút sem. A falu térszerkezeti elhelyezkedé19 Az MSK és a KSH népszámlálási adatai. 20 A KSH népszámlálási adatai. 21 BÁRÁNYI 1996. 3-7. 263