A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Csobai Lászlóné: Bedő és Méhkerék román népessége az utóbbi két évtized történeti kutatásainak tükrében

Csobai Lászlóné pességük vallási, felekezeti hovatartozásában van. Bedő népessége a betelepedésük után néhány évtizeddel áttért a görög katolikus hitre, míg Méhkerék népessége zömében megmaradt görögkeleti, azaz ősei ortodox vallásánál. Majd a 20. század elejétől a község vallási, felekezeti hovatartozását színesíti a Baptista, a Pünkösdi és az „Oastea Domnului" Egyház térhódítása. Ma még az is lényeges különbség a két település között, hogy Méhkeréken minden korosztály elsajátította az anyanyelvét már a családban, és ugyanakkor folyamatosan beszélik azt, míg Bedőn az utóbbi évtizedekben a gyermekek már nem hozzák otthonról, a családból a román nyelvtudást, igaz tanulják azt az óvodában és az iskolában is. Identitásukhoz kötődik a román nyelv, de véleményem szerint a legfiatalabbak már nem tekinthetik anyanyelvüknek a románt. Olyan anyanyelvnek semmiképpen sem mondható, amit már a családban elsajátítanak, és magukkal hoznak az óvodába, iskolába, amire ezek az intézmények azután építkezhetnek, azaz továbbfejlesztik, bővítik az otthonról hozott tudást. Meghatározó különbség még a két település között, hogy Méhkeréken az egyházban a román nyelvhasználat szinte napjainkig megmaradt, míg Bedőn csupán 1920-ig. /. Történeti áttekintés Bedő A Békés Megyei Múzeumi Szervezet 1980-ban szervezte meg Bedőn az első, a község román népességének terepmunkával összekötött néprajzi és történeti kutatását. Bedőnek, a Nagyalföld szélén, a Bihar-síkságon, korábban a biharkeresztesi járásban fekvő, döntően román nemzetiségű határ menti kisközségnek a kora középkori sorsára vonatkozóan elsődleges forrás nem áll rendelkezésre. Az egyetlen közvetett utalás Csánki Dezső munkájában található.

1 Csánki 1356-ból Bedecs, illetve Bedech helységneveket említ, amely lehet, hogy a Nagyszalontától északnyugatra eső Beges (Beghes), azaz Begés településsel azonos. Valószínű, hogy a Bedech falunév a mai Bedő község nevét takarta.

2 Osváth Pál szerint Bedő egykori, hasonnevű alapítója volt birtokosától kapta nevét.

3 Nadányi Zoltán Bihar vármegye monográfiája szerint viszont Bedő vagy Bödő valószínűleg egykori birtokosától kapta nevét.

4 Ezt megerősíti a szájhagyomány is, miszerint az a terület, ahol a település található, egy Bedő Sándor nevű ember birtoka volt, s a falut róla nevezték el.

5 Bedő neve írott formában először az 1552. évi adóösszeírásban, a Bihar vármegyére vonatkozó lajstromban szerepelt. Az adókönyv szerint a váradi püspökség által birtokolt Bedő akkor 7 portából állott. A rekatolizálás sikerei nyomán viszont 1 MOL Diplomatikai rész 1526-ig, 28071. sz. dok. 2 CSÁNKI 1890. 603. 3 OSVÁTH 1875. 53. 4 NADÁNYI 1938. 472. 5 PELLE 1989. 9. 260