A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Kertész Éva: A szabadkígyósi Kígyósi-puszta növényzete

Kertész Éva nonica, Asperula cynanchica, Anchusa barrelieri, Artemisia pontica, Astragalus austriacus, Carduus hamulosus, Centaurea scabiosa, Salvia pratensis, Salvia verticillata, Senecio jacobaea, Fragaria viridis, Hieracium bauhinii, Hieracium cymosum, Inula salicina, Lavathera thuringiaca, Plantago media, Potentilla recta, Ranunculus polyanthemos, Stachys recta, Ornithogalum pyramidale, Nepeta cataria, Nonea pulla, Thalictrum minus. Ritkán előforduló fajok: Agropyron pectinatum, Anthoxanthum odoratum, Adonis vernalis, Aster linosyris, Asparagus officinalis, Astragalus cicer, Dianthus giganteiformis, Dianthus pontederae, Betonica officinalis, Chrysopogon gryllus, Centurea spinulosa, Hypericum elegáns, Linaria genistifolia, Linum austriacum, Lotus angustissimus, Prunella laciniata, Ranunculus illyricus, Sideritis montana, Senecio doria, Sternbergia colchiciflora, Phlomis tuberosa, Rosa inodora, Rosa gallica, Rhinanthus rumelicus, Taraxacum bessarabicum, Teucrium chamaedrys, Trifolium ochroleucon, Vicia narbonenesis subsp. serratifolia, Viola hirta, Viola ambigua, Veronica austriaca subsp. austriaca, Veronica spicata, Thesium linophyllon. Sztyepprétek Nagyon valószínű, hogy a védett terület mai sztyepprét jellegű gyepeinek nagy része üde rét-sztyepp kiszáradása során képződött. Az érzékenyebb löszsztyepprétek jelenlétét bizonyítja a sztyepprét fajkészlet a területen. A biharugrai védett terület (Kis-Sárrét) értékes társulása a fajgazdag sztyepprét. A határszéli magasabb hátakon szinte mindenhol megtaláljuk kisebb-nagyobb foltjait, így Biharugrán Rózsás-halomban, Székelyháti-táblán, Nagy-sziken, Szőr-réten. A védett területen kívül a Csárda-dűlőben és a Béni-gáton. Az asszociáció nagy fajgazdagsága az ökológiai viszonyok olyan állapotát jelzik, ahol az altalaj jó vízellátottságú. A kora tavaszi aspektusban az Anthoxantum odoratum, a Festuca rupicola, a Festuca pseudovina és helyenként a Chrysopogon gryllus az uralkodó. A Rhinantus rumelicus tömeges megjelenése a kaszálórét felé mutat átmenetet. Mivel a biharugrai védett területen élőhelyeik kevésbé degradáltak, mint a kígyósi élőhelyein, összehasonlításként egy Biharugra Béni-gáton készült sztyepprét 20 x20 m-es borítási %-a: Festuca rupicola 3 Fragaria viridis + Achillea pannonica + Salvia pratensis 1 Galium verum + Rhinanthus rumelicus 2 Betonica officinalis + Ranunculus strigulosus + Serratula tinctoria + Veronica austriaca subsp. austriaca + Senecio erraticus + Chrysopogon gryllus + Filipendula vulgaris + Stachys recta + Inula salicina + Anthoxanthum odoratum 1 Seseli annum + Briza media + 24