A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Seres István: Békés megyei katonák az erdélyi és tiszántúli kuruc hadsereg összeírásaiban (1704, 1706, 1708)

Békés megyei katonák az erdélyi és tiszántúli kuruc hadsereg összeírásaiban rosok" közül hat is a mai Békés megye területén található: Biharugra, Geszt, Körösnagyharsány, Mezőgyán, Sarkad és Zsadány,

144 de a kutatás jelenlegi állása szerint közülük csak Körösnagyharsány és Sarkad esetében rendelkezünk érdemleges adatokkal azok hajdúmúltjáról. Részben ugyancsak hajdúk lakták a Sarkaddal szomszédos Remetét (a mai Kötegyánt) is.

145 Sarkaddal szemben Harsány Rákóczikori szerepéről hallgatnak a forrásaink, ennek ellenére mégis 15 ottani, ill. harsányi születésű kuruc katonát találtunk. Közülük kilenc lovas, hat pedig gyalogos volt. A bihari hajdúvárosok lovasságát II. Rákóczi Ferenc Szunyogh György keze alá rendelte, később pedig Kárándy Mihály lovasezredéhez csatolták őket, ennek ellenére a Kárándy-ezred 1708. évi összeírása mindössze két harsányi illetőségű katona nevét őrizte meg. Egyikük, Bagi János már 1706-ban is szerepelt, igaz, akkor még Komádiba valónak mondta magát. Lehetséges, hogy a harsányi születésű katona a szabadságharc első éveiben menekült át a nagyobb és akkor még biztonságosabbnak tetsző hajdúvárosba. Mivel az 1708-ban magát harsányi lakosnak valló Varsóczi János Bagival egy seregben, sőt egy tizedben szolgált, talán ő is a Komádiba menekült harsányiak közül került ki. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy az említett káplárság zömmel kornádi lakosokból állt össze. Egy tiszt is kikerült a kis hajdúhelységből: Újvári István vicehadnagy 1705 őszén már az újonnan alakult Kárándy ezredben vitézkedett. Korábban feltehetően ő is a Szunyogh György főkapitány, majd Szalontai Madas György parancsnoksága alá tartozó bihari lovas hajdúságban szolgált, és így került át Kárándy lovasságához. Később viszont megvált a tisztségétől, és 1707-től már a Károlyi Sándor által szervezett „voluntér" seregben volt, ahová a beosztás nélküli tiszteket osztották be. Boné András, zömmel ugyancsak bihariakból álló ezredében ugyancsak két közkatona szolgált. Egy Nyúzó Mihály ezredében szolgáló harsányi születésű katona 1708-ban már Biharnagybajomban lakott, a belényesi palánk 1706 tavaszán történt lerontása előtt azonban Makai István ottani kapitány keze alatt szolgált. A Bessenyey Zsigmond lovasezredében összeírt két harsányi katona a Szabolcs vármegyei szentmihályiak seregében katonáskodott. Az 1706-ban Szappanos Mihály ezredében szereplő Harsányi Peti a békési Békési István főhadnagy seregéhez tartozott, aki két évvel korábban még Ecsedy János erdélyi lovasezredében szolgált. Feltehetően Harsányi is a hivatásos katonák - esetleg a régi kurucok - közül kerülhetett ki. A harsányi gyalogosok 1706-1708 körül Ecsedy János gyalogezredében katonáskodtak. 1706-ban három, magát harsányi lakosnak valló gyalogos katonát írtak össze az Ecsedy-ezred 6. seregében, két évvel később pedig az 5. seregben említenek két harsányi illetőségű hajdút. Eöllyüs János, részben bihariakból álló gyalogezredében 1705. szeptember 23-án említenek egy harsányi illetőségű hajdút. 144 Az ún. „Fekete Geszti krónika" adatai szerint 1701 novemberében a Szepesi Kamara adminisztrációja semmissé nyilvánította Geszt, Mezőgyán, Zsadány és Ugra korábbi privilégiumát. PAPP 1998. 34. 145 SERES 2004. 1236-1237. A mai Békés megye területére eső egykori bihari „apró hajdúvárosok"kai egy önálló tanulmányban kívánunk részletesen foglalkozni. 231