A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)
Seres István: Békés megyei katonák az erdélyi és tiszántúli kuruc hadsereg összeírásaiban (1704, 1706, 1708)
Békés megyei katonák az erdélyi és tiszántúli kuruc hadsereg összeírásaiban tány és Szűcs Mihály parancsnoksága alatt. A tervezett hadjárat végül elmaradt, ez azonban semmit sem von le Szűcs rátermettségéből. 101 1710. december 17-én Kárándy külön kérte Károlyi Sándort, hogy ne engedje Szűcs Mihályt és a vele levő tiszteket Debrecenben „heverni", mert nagy szüksége lenne rájuk. Még a levél utóiratában is emlékeztette a generálist, hogy kivált Szűcsre lesz szüksége az elkövetkező napokban, amit Károlyi is nagyon jól tud! Ez utóbbi szerint maga a főgenerális is tisztában lehetett a békési származású lovastiszt képességeivel. 102 Ugyanakkor nem Szűcs Mihály volt az egyetlen olyan békési katona, aki a kiváló terepismeretét kamatoztatta a tiszántúli harcokban. Mint említettük, Károlyi Sándor 1706-1708. évi dél-tiszántúli hadjáratai során egy Szűcs István nevű, ugyancsak békési származású közvitéz - talán Szűcs Mihály főhadnagy egyik rokona volt a generális kalauza. Szűcs István Boné András ezereskapitány lovasezredében szolgált, az első („laib") kompániában. Minden bizonnyal kiválóan ismerhette a Körös-Maros közét, mivel a mustrakönyvek tanúsága szerint éveken át Károlyi mellett tartózkodott. Szűcs is azon békési lakosok közül került ki, akik a szabadságharc elején átköltöztek a Berettyó folyó biztonságosabb jobb oldalára, egészen pontosan a Bihar vármegyei Derecskére. Neve és adatai szerepelnek az 1706. évi mustrakönyvben, de az összeírásnál nem volt jelen, a neve mellé tett bejegyzés szerint „otthon" tartózkodott Derecskén. Amikor Károlyi 1706 nyarán elhatározta, hogy csapást mér a Maros menti rácokra, Szűcs már a generális környezetében tartózkodott. Egy 1706-1707-ben készült hadi elszámolás szerint Károlyi 1706. július 29-31. között a berettyóújfalui táborában 24 forint jutalomban részesítette, 103 augusztus 7-8-án pedig éppen a békési táborában 60 forintot utaltatott ki neki, hogy megfelelő lovat vásárolhasson magának. 104 Bár a tervezett hadjárat a császári csapatok közelsége miatt meghiúsult, Szűcs még 1708-ban is a generális mellett maradt. Az 1706. évi mustrakönyv másfél-két évvel későbbi kiegészítése, valamint az 1708. évi összeírás szerint ugyanis Szűcsöt - bár hivatalosan továbbra is Boné ezredében szolgált - Károlyi kalauzként kivette az ezred kötelékéből. 105 Palocsay György levelei Károlyi Sándornak. Margita, 1708. szeptember 3., ill. Somlyó, 1708. szeptember 8. MOL P 396. KCSL Acta Publ. 1. Acta Rák. Ser. I. 1708. szept. Fasc. 1. A. No. 11. és 34. Kárándy Mihály levele Károlyi Sándornak. Sámson, 1710. december 17. MOL P 396. Károlyi cs. lt. Acta Publ. 1. Acta Rák. Ser. I. 1710. dec. Irregestrata. „In Anno 1706 et 7. Porcsalmi István Hadi commissarius uramtul egyszer is mászor is percipiált réz pénznek egész perceptiója." MOL P 396. Károlyi es. lt. Acta Publ. 1. Acta Rák. Ser. I. 1707. Irregestrata. „Újfaluban Szűcz István kalauznak: 24." Uo. „Szűcz Istvánnak lóra Békésnél: 60." A rövid, alig hat oldalas kimutatás nem tartalmazza a kifizetések időpontjait, azokat Károlyi egykorú naplójegyzetei segítségével sikerült megállapítani. SZALAY 1865. 168-169. „kalauznak Generális Uramhoz", ill. „Generális Uram eő Exczellentiája kalahuznűA: fogta ki". 223