A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Seres István: Békés megyei katonák az erdélyi és tiszántúli kuruc hadsereg összeírásaiban (1704, 1706, 1708)

Békés megyei katonák az erdélyi és tiszántúli kuruc hadsereg összeírásaiban egy 1725-ben felvett tanúvallomási jegyzőkönyv pedig ugyancsak a telepítő Hegyesi István akkor már 45 éves, Szeghalmon lakó hasonnevű fia nevét őrizte meg.

77 A dévaványai Rác-halom fentebb említett mondája kapcsán pedig megjegyzésre méltó, hogy a Károlyi Sándor 1706 elején megmustrált mezei lovasezredének Rabéi Pap István főhadnagy vezette seregében összeírt ványai lovasok között volt egy Szarka Jankó nevű 22 éves legény is. A fentebb említett helységek közül bizonyíthatóan egyedül Dévaványa lakossága maradt helyben a függetlenségi háború évei alatt, a további négy minden bizonnyal elpusztult, s közülük három - Doboz, Szeghalom és Zsadány - lakosai feltehetően éppen a rác határőrök támadása következtében menekültek el a távolabbi, biztonságosabbnak tetsző bihari területekre. A mai Békés megye területén található 16 helység közül nyolcból csak alig egy-két, Gesztről hét, Mezőgyánról hat, Szeghalomról öt katonát találtunk, ezért az alábbiakban bővebben szólunk a négy legtöbb katonát kiállító helységről (Békés, Dévaványa, Körösnagyharsány és Sarkad), annál is inkább, mivel ezek korabeli történetéről lényegesen több információnk van. Bár a kuruc hadak között mindössze három gyulai katona neve fordul elő, a volt megyeszékhelyről is bővebben írunk, mivel a város magyar és rác lakosainak kuruc kori sorsáról mindeddig elég kevés adat állt a rendelkezésünkre. Békés város és lakossága A pusztán maradt Békés városa a szabadságharc alatt elsősorban mint táborhely játszott szerepet Károlyi Sándor tiszántúli hadműveleteiben. 1704. november 8-án Békésről tudósította Nagykárolyban tartózkodó feleségét,

78 Gyula 1705. évi sikertelen ostromát követően pedig június 24-én ugyancsak Békésről számolt be a fejedelemnek a Tiszántúl védelmére tett különböző katonai, hadszervezési és személyi intézkedéseiről.

79 1706. július 29-én a fegyverszünet felbomlásának hírére Károlyi újra elindult, hogy csapást mérjen a Maros menti rácokra. Berettyóújfalun, Berekböszörményen és Bélfenyéren keresztül augusztus 7-én érkezett Békésre, és az éjszakát is ott töltötte, az elkövetkező 3-4 nap során pedig Körösladányon, Szeghalmon és Zsákán tartózkodott. Miután hírül vette, hogy Rabutin csapatai Pocsajra érkeztek, felhagyott terveivel és visszavonult Szoboszló és Hadház térségébe.

80 1707 tavaszán Rákóczi rendelte Békéshez a „füvellő tábort",

81 Károlyi Sándor pedig 1707 nyarán az Arad elfoglalására indított hadjárata idején két alkalommal is útba ejtette a várost. Arad felé vonulva június 27-én érkezett Békésre, ahol másnap MOLNÁR 1979; HAAN 1870. II. 261. KOVÁCS 1994. 12-13. „Békési táboron, 24. Junij 1705." BÁNKÚTI 1976. 280-283; A levél tartalmát röviden Thaly is ismertette: THALY 1880. 39. SZÁLA Y 1865. 166-167. Rákóczi levele Bercsényi Miklósnak. Debrecen, 1707. május 5. Arch. Rák. II. 73. 217