A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Martyin Emília: A nép gyógyítás emlékei a magyarországi románonknál

A népi gyógyítás emlékei a magyarországi románoknál gyermeken, helyén folt keletkezik.

4 Ha az anya terhessége alatt csirkeszárnyat eszik, a gyermeke sírós lesz („are aripoi"). Néma lesz a gyerek, ha az anya letagadja a terhességét. A gyermekágyas látogatója is betegség előidézője lehet. Ha nem jelzi az anyának, hogy menstrual („äi eu iele"), sebes lesz a gyermek bőre.

5 A betegségeknek egyéb, hiedelem alapú, de nem rontó személy által előidézett okai is lehetnek. Idióta lesz az a gyermek, aki a családfa 99. tagja („s-o näscut la 99 da vifä"). Ha vétkeztél, fájni fog a nyelved. Pállott szájú lesz, aki fecskefiókát fog a kezében. Aki nem mos kezet a temetőből jövet, sárgaságos lesz. A leggyakrabban a betegség okozójaként a gonoszt, a titokzatos erők ártalmait emlegetik az adatközlők. A rontást előidézhetik betegségdémonok, a gonosz földi szövetségesei („strigoi"), a testbejutó állat vagy idegen tárgy, természeti erő (nap, hold, csillagok). Szinte minden településen voltak olyan személyek, akiket a közösség boszorkánynak tartott. Nehezen körülhatárolható, hogy kit milyen indokok alapján tekintettek boszorkánynak, ugyanis gyakorta előfordul, hogy egy adott közösségen belül egyesek gyógyítónak, mások viszont boszorkánynak tekintik ugyanazt a személyt. Általában a magányosan, zárkózottan élő személyekről hitték, hogy boszorkányos képességekkel rendelkeznek, de gyakran a mágikus eljárásokat végrehajtó személyt, esetleg bábát tartották boszorkánynak.

6 A népi hitvilág gyakran tulajdonít boszorkányos szerepet a bábának. Mivel a bába az a személy, aki a legközelebbi kapcsolatban áll az újszülöttel annak legvédtelenebb időszakában, személyéhez sok hiedelem fűződött. A hazai románok hiedelemvilágában is megjelenik a bába mint természetfeletti erővel megáldott lény, aki képességeit gyógyításra és rontásra egyaránt felhasználja. A közösség nem feltétlenül azokat nevezi boszorkánynak, akik a különböző varázscselekvéseket végzik. A rontás mágikus cselekedetekkel való visszavarázslására, a gyógyításra mindig megkeresték azokat az embereket, akik még több tudással rendelkeznek, mint a rontó személy, tehát képesek visszafordítani a rontást. Legfőképpen azt tartották boszorkánynak, aki a rontás érdekében végzett mágikus cselekvéseket. Jellemző, hogy míg a gyógyító személyt megnevezik, a rontót ritkán. Általános, hogy a boszorkánynak tartott személy nem is tud a közösség ilyen megítéléséről, vagy ha tudomást szerez róla, tagadja, hogy természetfeletti képességek birtokában van. A boszorkány alakjának leglényegesebb ismérve a rontás képessége. A régi paraszti gyakorlatban a családok nőtagjainak nagy része tudott gyógyítani, vagy ismerte bizonyos betegségek mágikus gyógymódjait, mégsem tekintették boszorkánynak. 4 BOTEA 1983b. 22. 5 MARTIN 1983. 13-21. 6 Erre vonatkozóan PÓCS 1979. 331-332. 163