A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Gábor Gabriella: Középkori pártaövek Békés megyében

Gábor Gabriella Gyuláról, valószínűleg a Szövetkezeti Téglagyár területéről került a múzeum gyűjteményébe egy bőröv töredéke, amelyen 1 cm-es közökkel elhelyezett téglalap alakú, két végükön félgömbökkel tagolt, bronzlemezből kivágott veretek sora volt (6. kép 6). Gyulán, a várban végzett ásatáson is előkerült egy kétosztatú bronzcsat (9. kép 4). 42 A kaszaperi temető öveinek vereteit Bálint Alajos az eddig ismert formákhoz hasonlónak tartotta, és használatukat a Hunyadi-kor idejére tette. Megfigyelései szerint az övek többségében a véreteket közvetlenül a bőrszíjra szerelték fel, a 80. számú sírban azonban még egy puhább bőr vagy vékony nemezréteg is volt a vere­tek alatt. A 19. sír övén szívsordíszes csat és kör alakú, homorú közepű veretek, míg az 50. sír övén gótikus „I" betűs és álló téglalap alakú gyöngy sorkeretes, kö­zepükön homorú veretek, valamint négyszög alakú, gyöngysor szélű lemezek vol­tak. A 99. sírból előkerült övdarabot egyforma ellipszis alakú veretek díszítették, a veretek pontozott felületén középen, egymás fölött négy domborított kördísz, két végükön jobb és bal oldalon egy-egy félkörös fül látható. A 182. sírban egyetlen ovális csatkeretű bronzcsat maradt meg az övből, lemezes csattestén fonatmintával és gót betűs felirattal. A 226. számú sírban az övdíszek négyzet alakúak voltak, fe­lületüket egy függőleges és vízszintes bemélyítés négy részre osztotta. A 267. sírból előkerült pártaöv volt a legdíszesebb, a bőrszíj felületét ugyanis kitöltötték a vere­tek. Az öv alsó és felső szélén kör alakú, gyöngykeretes rozetták sorakoztak, a köz­tük lévő mezőt egymás fölött három sorban elhelyezett szegecsek és egy-egy kör alakú, homorú közepű veret fedte. A temető területén szórványként előkerült csatok vasból vagy bronzból készültek, közülük az egyik ovális keretes csat lemezét vágta­tó ló alakja díszítette. 43 Kétegyháza határában egy homokbányában, kis edényben találták azt a kö­zépkori, ovális csatkarikájú, lemezes bőrszorítójú csatot, amelyen tojássorral díszí­tett külön rátét is volt. 44 A Makó-Mezőkopáncson talált pártaövek bőrből voltak, és bronzból készült, legtöbbször trapéz alakú csattal fogták össze azokat. Bálint Alajos még ovális és kör alakú csatokról is beszámol. A csatok között felső lemezükön gótikus „I" be­tűsorral és felirattal díszített darab egyaránt volt. A díszítmények közül a kisebb és nagyobb boglárok több sírból is előkerültek, míg rozettát csak egy sírban találtak. Sima, négyszögletes, illetve gót feliratos darabok szintén megtalálhatók a lelet­anyagban. A növénydíszes, egyik végén emberfejet mintázó és a gyalogos Szent Györgyöt ábrázoló szíjvégek a temető legszebb leletei voltak. 45 42 EFM ltsz.: 61.1.196. Kissné Bendefy Márta meghatározása szerint a bőr növényi cserzessél készült, a töredék kopottsága miatt az állatfajt nem lehetett megállapítani. EFM ltsz.: 60.167.5 (bronzcsat), kora: XVI-XVII. század. 43 BÁLINT 1938. 148-156, XV-XVI. t., XVII. t. 5-6, 8-9. 44 EFM ltsz.: 61.1.134.2. 45 BÁLINT 1936. 227-236. 122

Next

/
Thumbnails
Contents