Grin Igor: Jafi meseországban. Lakatos János sarkadi cigány népmeséi (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 27. Békéscsaba, 2000)

Tenger Nagy Király 'Л 7Ót, hun nem, még a hetedhét ország elejin, még az Óperenciás V tengereken is túl, hatalmas nagy, hatalmas nagy király. De olyan nagy vót a hatalma, hogy a tengert is körülérte, Tenger Nagy Királynak nevezték. Hatalmas vót, sok katonaságai, lovasságai vót. Nagyon fiatal felesíge vót. Szerette a felesígit nagyon. Aszongya: -Várok mán egy gyereket, ide figyelj mán - aszongya -, meglesz egy szíp fiad! (Terhes vót.) A Világboszorkánya mellette vót, azoknak vót a jövendőmondójuk: -Az a helyzet, hogy nem sok örömét látod a fiadnak! -Hogy mondhatsz ilyet, jövendőmondó? Levetetem a fejedet, szilaj csikó farkához köttetem, oszt lelövetem! - Ha mán, akkor is: a fiad egy szíp napon itt hagyja a palotádat. - Hogyhogy itt hagyja a palotámat? - Nem veszi fel a koronádat. Ű királyfi, ű másképpen él, mint tik. Telt-múlt az idő, az óra, a perc, megszületett az asszonynak egy gyönyörű fiúgyermeke. De annak is nap vót a mellin, hold a homlokán, két esthajnalcsillag a két hónalján, aranykereszt a kűdökén, veleszületett bruncikkardja vót! De örült az anyja: -Jaj, csak itt ne hagyjon a fiam - aszongya -, jaj, csak itt ne hagyjon a fiam! - Testőröket állítok - aszongya a Tenger Nagy Király. 325