Grin Igor: Jafi meseországban. Lakatos János sarkadi cigány népmeséi (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 27. Békéscsaba, 2000)

Jóbogát és a százszemű király Г1 fát hun nem, a hetedhét ország ellen, az Óperenciás tengereken is <Т\ túl, hegyen-völgyön, a nagyvilágon túl, élt egy százszemű király. Száz szeme vót. Az országát soha nem vették be, soha senki nem tudta az országát bevenni. Uralkodott. Száz szeme vót. Ment rá ezer és ezer király. Ezer és ezer herceg. Húsz szemét lecsukta, lángot csapott a főd, megégett mindenki. Jött ezer meg ezer testőr, a király behunyta másik húsz szemit, olyan köd lett, megfagytak tülle. A többi szeme nyugodtan vót. Teltek-múltak az idők, az órák, a napok, a percek. Öregedett a király, a százszemű király. Behívatta a Világ jövendőmondó tudósát. - Mondd meg, mennyi időm van még? Aszongya: -Nem sok! - Hogyhogy? Hát én örökké élek! -Áhá, Jézus országában élnek örökké! Aki Jézus országába jut, és abba hal meg, Jézusban feltámad. - Hogy mondhatsz ilyet? -Van egy vitéz, lesz egy vitéz, Jóbogát. Ha kell, az eluralja az országot. - Miféle Jóbogát? Miféle személy az a Jóbogát? Aszongya: - Messze, messze él, valahun a tengereken túl, egy szegíny favágó, ott vágja a tengerparton a fát. Annak született egy kis fia. Úgy hívják, hogy Jóbogát. De hát az el fog jönni. Rajta nem fog a száz szemed. Rajta nem fog a hatalmad. 250