Grin Igor: Jafi meseországban. Lakatos János sarkadi cigány népmeséi (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 27. Békéscsaba, 2000)

Megcsókolta. Adott neki agy aranyamulettet, benne vót a fiúnak a fínykípje. Aszongya: - Emlékeztesd majd a fiamat rúlam! Kiment az útra, mint a füst, eltűnt. A jány gondolkodott, gondolkodott: - Hát, hogy lehet ez? Aszongya az apja: - így vót ez rendelve nekem, maradj nyugodtan! - De apám, azt mondta a Bikafejű király- aszongya -, hogy el fogja vinni a fiamat. - Ha fiú lesz! Ha jány lesz, akkor nem. Minden újszülött fiút elrabol! - Nem tud koronát tenni, mer két szarva van. Bika feje van! - Mindegy, kisjányom! Eljött az idő, megszült egy gyönyörű fiúgyermeket, aranyfoggal, aranyhajjal. Az elevenkard ott vót a bal csecse alatt, repkedett a levegőbe! -Ó - leborult, sírt az asszony, az anyja is, meg a jány is -, elveszi tüllem a Bikakirály! Oda is állt rögtön a Bikakirály testőrökkel: - Fogjátok meg a gyereket! Megfogták, levitték a tengerpartra. Vót ott egy főd alatti siralomház. Betették a gyereket. Nőtt, növelkedett a gyerek, gyönyörű szíp legíny lett belűle. Egy napon behítta a Bikakirály az asszonyt, az erdész jányát. - Ide figyelj Rezeda! Arany Rezeda! Nemsokára a fiadat kivégzem. -Mir bántod, nem ölt meg senkit? Ha megnő itt - aszongya -, itt minden nap egy év, ha megéri a nagykort, át kell adnom neki a királyságot. Mer az apja a Tengerkirálynak a fia. Aszongya: - Mikor lesz a kivégzés? - Körülbelül - aszongya - három nap múlva. - Megengeded, hogy elbúcsúzzak a fiamtul? - Megengedem, Arany Rezeda. 228