Grin Igor: Jafi meseországban. Lakatos János sarkadi cigány népmeséi (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 27. Békéscsaba, 2000)

Veszely 'Л 7alamikor, ahun most a Veszély Csárda van, régente az ősidőkV ben ilyen kis kocsma vót, vagy ilyen kis bodega, ahhoz hasonló, ahuva csak betértek. És akkor Veszélynél negyvenöt krajcár vót. Ivott, és a zsebibe csörgette. Na persze, abba az időbe még perzekútorok jártak, nem vótak csendőrök vagy rendőrök, nem vótak. Még katonaság se nagyon vót. Úgy tudták leszerződtetni a katonát is abba az időbe, ha berúgatták. Ríszegen aláíratták a szerződésnek. Akkor, mikor Veszély ivott, jól berúgott mán, hát elindult. Hallották, hogy a pínz csörgött a zsebibe. Megölték a jelenlegi Veszély Csárda helyin. Azír nevezik Veszély Csárdának. És aki megölte, kivette a negyvenöt krajcárt a zsebibűl. Ott hagyta. Majd Veszélyt megtalálták halva, és eltemették. Utána az az ember, aki kirabolta, aki megölte és kirabolta, és ott hagyta halva. Utána egy másik nagy kocsmába az ember szórakozott. Hát rájött a vizelhetníksíg. Kiment a vécére. Jöttek a vadludak a levegőbe. Mer mikor Veszélyt ölte meg, szúrta meg, Veszély felnízett az égre, látta, hogy jöttek valami vadludak, és hangokat szóltak. Aszonta Veszély: - Legyetek a tanújaim vadludak, hogy most ölnek meg ártatlanul! Meghalt, és ez az ember is hallotta, ahogy a Veszély mondta, hogy legyetek vadludak a tanújaim. Akkor az ember bement egy másik nagyobb kocsmába, nem ott, ahun Veszélyt megölte, ivott, és jó ríszeg állapotba vót, és kiment a vécére. Vizelt, és jöttek a vadludak szintén. - Na, ti vadludak, ugye hogy nem lettetek tanúk, hogy megöltem Veszélyt. Bizony, mondhatta ű nektek, hogy majd lesztek tik tanúk! oszt jót nevetett. 118