Grin Igor: Jafi meseországban. Lakatos János sarkadi cigány népmeséi (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 27. Békéscsaba, 2000)

Megcsókolta a révész felesígét, a révészt. -Hipp-hopp, ott legyek, Pokolba! Mikor mán a Pokolt meglátta, füstölt, az ördögök a tisztátalan lelkeket tették üstbe, a tűzre. Futottak, kohóztak. Bement, aszongya az ördög: - Hát te, mit keresel itt, Károly? -Nana - aszongya -, hoztam neked egy kalácsot! Megkóstolta. -Jól van - aszongya -, tudom, mir jöttél! Na de vigyázz, vigyázz, mer most segítek rajtad, de azt el ne felejtsd el, ha segítek rajtad, el nem mondhatod soha senkinek, mer olyan próbára tesz Plútó, ha kiadja neked a Tündérkirályt meg a janyát, hogy te azt nem tudod! - Hallod, te ördög, adok neked még egy kalácsot! Ez a kalács, amit küldött a révész felesíge, ez elég - aszongya - az összes Pokolnak! - Nesze, itt van ez a szeg, itt van ez a kalapács, itt van ez az abroncs, és ha majd vízér mentek, itt van ez a kötény! Ha az erdőbe mentek, mer vízér mentek, és kongattok. De ezt ki ne add a kezedbül! Bemegyen, hát, ott ül az öreg Plútó. Fújtatnak. - Hahó, Károly, régen vártam mán, hogy meglássalak. Tudom, mir jöttél, a menyasszonyodér! De nem kaphatod meg, mer az én fiamhoz kell, hogy menjen a Tündérkirály janya! De, ha három próbát nálam megállsz, akkor kiadom! - Ó, ó! Hát az összes Pokolt felfordítom! - Itt a Világ hatélű kardja se ér semmit, mer itt elégessük azt is! -Nosza, mondd meg hát, mi a három próba! -Nem hármat adok neked, négyet! Ejnye, erre nem gondolt a fiú, hogy a negyedik próbára is kírjen segítséget. -Az első próbára azt adom neked, hogy eriggy az erdő túlsó végire! Kiküldök egy ördögöt. Halljam, hogy melyikőtök kongat nagyobbat. Amelyikőtök nagyobbat kongat, első felvonásban az győz! Hát, mikor kiment az ördög, akkorát kongatott, hogy a fák repedeztek szíjjel, pattogzott le a kű! Aszongya Károly: - Hát még ez is kongatás? Aszongya: - Hunyd be a szemedet! 103