Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 26. Békéscsaba, 2004)

27. kép. Aradi gimnazista Munkácsy ceruzarajza. Arad, 1862. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest. Repr. Pogány, 1938 Érdemes megfigyelni a rajzok témavilágának változását. Az első három kép után történelmi témájú rajzok következnek, valószínűleg könyvillusztrációk után készültek - ahogy Odry leírta -, majd a 8. rajztól népi tárgyú életképekkel találkozunk. Emlékezzünk Munkácsy szavaira: Elhatározza, nem csinál „szolgai másolatokat", hanem eredeti képeket fog rajzolni. Témájuk rokon, s datálásuk (a 14. és 16. rajz dátuma!) a rajzok időrendiségére enged következtetni, de a 17. kép is júliusi témát ábrázol. Az Aradi gimnazista valószínűleg később készült, a két utolsó rajzot pedig Pogány ragasztotta az albumba, eredetileg nem tartozott a gyűjteménybe. Az albumon kívül egyéb rajzairól, festményeiről is tudunk, amelyek Gyulán készültek. Lerajzolta Reöknek Csete Mihály nevű hajdúját és annak családját. Egy-egy ovális képet festett a Strausz-házaspárról, a kaszinó vendéglőséről, ahol - állítólag - ebédelt egy időben. Gyulai Laci testvére, Szénásy József is őrzött néhány Munkácsy-képet. Egy 54x65 cm nagyságú festményt, a Madonnát hálából festette Kratochvill Józsefné Szénásy Évának (Gyulai Laci édesanyjának), „akinek házánál második otthonra talált". Ugyancsak a Szénásy család birtokában volt egy 23x46 cm-es krétarajz, melyet még Aradon rajzolt 1862-ben Szénásy Józsefnek. A szájhagyomány szerint lerajzolta azt a Dubányinét is (még lánykorában), akinek visszaemlékezését idéztük. Ugyancsak a Dubányi családban maradt fenn a következő hagyomány. A két család összejárt, s egyik alkalommal Reökék voltak Dubányiéknál. A nők varrtak. Miska - mi mást csinálhatott volna - rajzolt. Özv. Dubányi Jánosné úgy emlékezett rá, hogy haragudtak Miskára, mert akadályozta őket a munkában. Egy alkalommal épp be akarták fejezni a varrást, s egy 93