Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 26. Békéscsaba, 2004)

13. kép. Odry Lehel 1875-ben 14. kép. Gyulai László Eredeti fénykép. Országos Színháztörténeti Repr. Vasárnapi Újság, 1911 Múzeum Fotóarchívuma, Budapest Miska „alkotásairól" Odry is megemlékezik: „A nagy terem egyik sarkában kiselejtezett, széthullott könyvek hevertek. Miska egy alkalommal arra kérte Szamossyt, engedné meg, hogy a kiselejtezett könyvek képeiből azokat, a melyek a római időkből való háborúkat harcokban mutatták be, hazavihesse. Szamossy megengedte. Miska azokból a képekből külön csataképet rajzolt. Nagy rajz volt ez. Egy nagy ív regal papiros... akkor így nevezték - tele volt vele rajzolva. Egy hétig is bajlódhatott vele Miska. Bemutatta tehát kompozícióját Szamossynak és nekem. Szamossy nagy kacagással fogadta ezt a kompozíciót, a mely egy csatát ábrázolt. A nagy csatakép távlatának a közepéből egy ágaskodó mén vált ki, vagdalkozó hősével együtt, a mely minden távolság dacára nagyobb volt, mint az előtérben harcolók alakja. Azért elismerésre méltatta Szamossy a rajzban kifejtett szorgalmát. Elmondhatom tehát, hogy én láttam Munkácsy - akarom mondani Lieb Miskának - első kompozícióját." A szorgalomnak meg is lett az eredménye. Odry megjelenése után hat héttel Szamossy már közelebb ültette magához. Egyre nagyobb rajzokat bízott rá, s mind többet mondott el a festészet műhelytitkaiból. Megtanította őket nemcsak az ecsetmosásra, de a festővászon elkészítésére is, hogy segíteni tudjanak magukon, ha nem kapnának festővásznat. Nagy gonddal magyarázta a festmények aláfestését, a színek keverését és összhangját. Különösen szerette a nagy olasz festők festőmodorát elemezni. Néha apróbb meglepetéssel is kedveskedett tanítványainak. „Szamossy szeretett bennünket. Egy napon Miskát meglepte és a míg egy rajzzal volt elfoglalva, crayonnai leportraitirozta. 79