Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 26. Békéscsaba, 2004)

61. kép. Reök István háza Békéscsabán a Gyulai úton Fénykép. 1970-es évek eleje Ugyanebben az évben egy magángyűjtemény megvásárlásának lehetőségével megyei múzeum szervezésének gondolata vetődik fel. Reök újságcikkben fejti ki elképzeléseit, s ebben a modern múzeumi gondolatot közelíti meg: a múzeum nem általában gyűjtemény, hanem az a feladata, hogy a környék múltját és jelenét mutassa be. A cikk visszhangja nyomán megalakul a Békés Megyei Régészeti és Művészettörténeti Társulat. 1877-ben a csabai képviselő-testület viriliseinek listáján a negyedik helyet foglalja el - a két Beliczey és Boczkó Károly után -, az egykor jövedelem nélkül álló Reök István Csaba leggazdagabb polgárai közé tartozik. Június 7-én javasolja a telekkönyvi másolatok elkészítését, hogy ne kelljen a megyeszékhelyre, Gyulára utazni telekkönyvügyben, de a javaslat tárgyalásán már nem jelenik meg. Azon a napon, július 9-én, a várostól nem messze, a Körös-parton öngyilkos lesz. Előtte két nappal temette legkisebb gyermekét, a négy és fél éves Abát. A cikkíró szerint „ ezt kell legközvetlenebb oknak tartani, mely őt a rémítő tettre bírta". Munkácsyt táviratban értesíthették, mert 11-én, a temetés utáni napon táviratban fejezi ki részvétét, majd a részletek megismerése után levélben válaszol: „Szegény nagybátyám, folyvást előttem van a borzasztó kép, s szívem majd megreped, ha elgondolom, mennyit szenvedhetett szegény." Szemrehányást tesz magának, hogy nem volt szorgalmasabb levelező, de azt hitte, minden jól megy itthon. Reök családja hamarosan elköltözik Csabáról. Decemberben már Pesten találjuk őket. Csabai házukat bérbe adták, s a megyeri birtokot is bérlők művelik. 141