Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 26. Békéscsaba, 2004)

Változott a világ! Ettől kezdve nemegyszer segíti ki kölcsönnel nagybátyját. Egyébként is bevett szokás lesz, hogy Munkácsy - nagybátyja tanácsára - hazaküldi a ké­pekért kapott pénz egy részét, Reök kamatot számít utána, mintha bankban volna, s rendszeresen küld belőle vissza Munkácsynak. így véli biztosítva, hogy a pénz ne fogyjon el idő előtt Mun­kácsy kezében. 1867-ben Munkácsy biztosabb anyagi háttérrel utazhatott vissza Münchenbe. 1866-ban ugyanis a Helytartótanács művészeti ösztöndíjat hirdetett meg, amelyet Munkácsy megpályá­zott. Közben azonban a Helytartótanács megszűnt, helyét átvette az újból felállított magyar mi­nisztérium, így kérését már Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszterhez írta meg 1867. február 18-án. A pályázatban Munkácsy hivatkozik arra, hogy árvasága ellenére küzdötte fel magát a fes­tészeti akadémiáig, tehetségét az Országos Képzőművészeti Társulat is elismeri, de sok tanulás­ra van még szüksége. „Ezeknél fogva esedezem, méltóztassék a magas m. kir. Ministerium engemet, tanul­mányaim alapos folytathatására 1500 ft stipendiumban kegyesen részeltetni, amit én művészi termékeimmel hazámnak egykor megszolgálni legszentebb kötelességemnek tartandok. Mély tisztelettel maradván Müchenben 1867. évi február 18-án legalázatosabb szol­gája Munkácsy Lieb Mihály festőművész a müncheni műakadémiában." A kérvény megfogalmazásában a régi patrónus, Harsányi Pál segédkezett. A mellékletek közül viszont mindjárt az első a csabai elöljáróság néhány héttel korábban kelt szegénységi bi­zonyítványa. „Szegénységi bizonyítvány Alulírott községi elöljárók illő megkeresés folytán hitelesen bizonyítjuk, miként Munkácsi Lieb Mihály festesz a ki szüleinek elhalása után községünkben, ' s jelesen a Gerendási pusztán Reök István haszonbérlő úrnál mint nagy bátyjánál huzamosabb ideig tartózkodott, - jelenleg pedig a Müncheni képző művészeti Intézetben bővebb képzés végett foglalatoskodik, - minden vagyon nélkül szűkölködő egyéniség legyen. EÖRDÖG főjegyző, ZSILINSZKY MIHÁLY bíró, MICHNAY MIHÁLY esküdt" Eötvös miniszter júliusban válaszol: „... Az állami költségvetésből 1867-re a művészet f else géllé sere kivetett javadalmazásból Önnek ösztöndíjul nyolcszáz forintot engedélyezek... Budán 1867. Július hó 26-án B. EÖTVÖS JÓZSEF" Nyolcszáz forint! Ennyi pénze még sohasem volt! A NÉVVÁLTOZTATÁS (1868. október) Néhány hónap múlva, 1868 nyarán ismét itthon találjuk. Pestről Debrecenbe utazik, a népéletet tanulmányozza - anyagot gyűjt további munkáihoz. Az életrajzírók valószínűnek tartják, hogy meglátogatja nagybátyját is Békéscsabán. Ezt a feltételezést erősíthetjük meg mi is, névváltozta­tásának történetére hivatkozva. A Munkácsy nevet művésznévként használta 1863 óta. Korábban Lieb Mihályként szignál­120

Next

/
Thumbnails
Contents