Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 26. Békéscsaba, 2004)

„A miskolc—csabai utazásra csak homályosan emlékszem, abban az időben, amikor még se vasút, se jó országút nem volt: hosszú utazás lehetett. De a csabai megérkezés már világosan a fejemben maradt. 1851. november elején történt. Őszies nap, minden szomorúságával, ólomszürke ég és a messziségben fekete foltok tűnnek elő szabályos sor okozásban, élesen kiválva az egyhangú háttérből, amely átszeli a horizontot. Nagybátyám két templomtornyot mutatott a messziségben, az egyik magas volt és karcsú, a második ennek csak a feléig ért, s mégis úgy néztek ki, mintha egymással szembe fordulva beszélgetnének. - Látod a templomtornyokat? - kérdezte. -Az Csaba. Már nagyon türelmetlen voltam, hogy új otthonomba érkezzünk, de kocsink megfeneklett az úton. Ló és kocsi fekete sártengerben úsztak, valóságos mocsár közepette. Az utat karók jelezték, amelyeket nagy távolságokban becövekeltek a földbe. Ennek az volt a célja, hogy az utasok ne tévedjenek oldalra. Lassan jutottunk előre. A város látképe csodálatba ejtett: hosszú-hosszú utca, egészen alacsony, széles házakkal, amelyek szalmafedelei mintha a földből nőttek volna ki. Mind rendjében, sorjában állottak, akárcsak a Rue Rivolin, Parisban. A harminchatezer lakosú várost két hosszú utca vágja keresztbe. A középen, ahol az utcák metszik egymást, farkasszemet néz a két templom. Mindenütt csend uralkodik, egy lelket sem látni sehol, a házakból kutyák rontanak a szekérre, hangosan megugatják, aztán ismét eltűnnek a kerítések mögött. Harang zúg mélabúsan, mire megkérdezem a nagybátyámtól: - Miért harangoznak itt olyan lassan? - A toronyóra jelzi az időt -feleli. Miskolcon sohasem hallottam ilyen kongatást. Egyre tovább haladtunk." (Munkácsy Mihály: Emlékeim. Bp., 1921.) A FEDÉLEN: Munkácsy 1890 körül. Eredeti fénykép. Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára, Budapest; Békéscsaba központja 1858-ban. Haan Antal rajza; A kismegyeri Reök-birtok Munkácsy műtermével. Térképrészlet. 1883. Békés Megyei Levéltár, Gyula; Ásító inas. Tanulmányfő. (Düsseldorf, 1869. Olaj, fa; 31x24 cm; ltsz.: 1897; jelzés nélkül; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)