A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Nagy László András: „Veszett Daru”. Egy füzesgyarmati veszettállatorvos alakja a népi emlékezetben

„ Veszett Daru " A vésztői Doktor Nagy Sándor „kiállott a kapuba, csípőre tette a kezét, imbolygott, ásított. Ha Kótfelé ásított, harmadnapra már jöttek be, hogy veszett marha van. " Egy másik változat szerint: „Doktor Nagy Sándor mikor hús ehetnék vót, kiállt a kapuba és mikor jött a csorda beleásított a csorda közé. Másnap már hívták a veszett marhához. "

39 A lélegzet, a szél, a levegő életerő hordozó és mágikus közvetítő közeg, gyógyító-rontó erő, harmóniát fenntartó és felbontó elv. Oláh Andor a pneumatant a magyar nép kóroktani szemléletének legősibb, honfoglalás előtti rétegének tartja.

40 A szél a magyar hagyományban a fertőző betegségek, köztük a veszettség okozójaként is szerepel.

41 Az érintés, megsimítás által okozott betegség, gyógyítás, bajelhárítás szintén ősi mágikus szemléletben gyökerezik, melyet számos etnológiai adat, bibliai és európai kultúrtörténeti párhuzam igazol.

42 A sárréti tudományosok, köztük a veszettorvos és a boszorkány is éltek vele. A következő vésztői hiedelemközlésben a boszorkánysággal vádolt bába érintés által okoz megbetegedést: „Nagyanyám elment a templomba, velük szembe lakott egy bábaasszony. A napa otthon maradt, lefürdette a gyereket a konyhában, majd ő is elment templomba. Ez alatt a bábaasszony átment hozzájuk. Mennek haza: kodácsolás hallatszik. Kimegy a házból a napa, elijeszti, fel ne keltse a gyereket, akkor meg benn hallja a kodácsolást, bemegy, hát a bölcsőben a gyerek kodácsolt. Akkorra már merevül olyan volt az arca, mint a pulykatakony. Nem vót itt valaki? - kérdezi nagyanyám. Vót ideát a szomszédasszony - mondta a napa -, de nem csinált semmit, csak megsimogatta az arcát, és azt mondta: „Jaj, de gyönyörű kis teremtés. " Nagyapám ment haza, nagyanyám mondta neki: „Elmentem a templomba, azalatt átjött Rébék néni, de csak megsimította a gyereket. " Nagyapámnak sem kellett egyéb, ment által: „Keljík fel rögtön, jöjjík által. " Mondta arra, hogy nem, mert már lefeküdt. Mire nagyapám: Látja, itt van a balta, ha nem jön rögtön, az ajtót felhasogatom. Erre megijedt, átjött. Nincs annak semmi baja, csak vedd fel, szoptasd, mondta. Akkor már szopott. Annyit csinált neki, hogy szopott, de nem kodácsolt osztón, csak meg volt rontva... " Az érintés útján végzett bajelhárítást jól példázza egy újabb, a vésztői Doktor Nagy Sándorról szóló történet. „Mentünk iskolába. Azt Mondja nekünk Doktor Nagy Sándor: - Nem jókor mentek iskolába, kislányok. No nem baj! - és megsimogatott két oldalról. Hát láttuk aztán, amint előttünk vasvillával hajkászták a veszett kutyákat. "

43 A „tudomány" A három egymással és a veszettorvossal összefüggésbe hozható emberfeletti erejű hiedelemszemély: az ördöngös kocsis, a tudós pásztor és a boszorkány mindegyikéről elmondható, hogy titkolt tudás birtokosai. Képességeik megszerzésének metódusa nagyon hasonló, minőségileg mégis eltérnek egymástól. 39 Mindkét változatot Grynaeus Tamás gyűjtötte Vésztőn. Közli: OLÁH 1986. 69, 284. 40 OLÁH 1986. 52-58. 41 OLÁH 1986. 62. 42 MAGYARY-KOSSA 1929. II. 13-23; GRYNAEUS 1965. 134. 43 OLÁH 1986. 198. 97