A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Domokos Tamás–Lennert József–Répási Józsefné: A Fekete-Körös-völgy magyar szakaszának szárazföldi malakofaunája II. (Három füzes malakológiai vizsgálata)

A Fekete-Körös-völgy magyar szakaszának szárazföldi malakofaunája II. / 9. ábra. Az élők százalékának változása, 9 nagyobb abundanciájú faj esetében, a három vizsgált Salicetumban 1999 őszén (Az első Salicetum nyári adatait ferde vonalazás jelzi.) A Fekete-Körös Salicetumainak vizsgálata során megállapítottuk, hogy 100%-os konstanciával - lokusztól, gyűjtési szezontól függően - 3-6 faj rendelkezik (8. táblázat). Ezek a nagy konstanciaju inekvális eloszlású fajok a következők: Bradybaena fruticum, Carychium minimum, Cochlicopa lubrica, Succinea oblonga, Vallonia pulchella, Vitrea crystallina, Zonitoides nitidus. (E fajok az általános tapasztalatnak megfelelően magas abundanciájúak is.) A dominancia-viszonyokat áttekintve (8. táblázat) kitűnik, hogy a rangsorban itt is a Carychium minimum az első (Sí - nyár: 32,97 %, Sí - ősz: 49,64 %, S2 ősz: 48,64 %), a Cochlicopa lubrica, Vallonia pulchella vagy Vitrea crystallina a maguk 11 és 18 % körüli értékével szubdominánsak csak. A magas dominanciájú Carychium - Cochlicopa duó %-a alapján is nagy a hasonlóság az S1 és az S2 között, és nagy a különbség köztük és az S3 között (10. ábra). Ugyanezen az ábrán mutatjuk be a gyepek jellemzésére korábban már használt

13 Vallonia - Vertigo duó egyedszám alapján számított %-át. Az ábrának ez a része eklatánsán mutatja a 2. Salicetum botolásból eredő „gyepesebb" voltát. A Salicetumok szerkezeti karakterisztikáinak ismeretéhez szorosan kapcsolódnak az ökológiai faj csoportok vizsgálatai. Ezek a fajszám és egyedszám alapján készített ún. ökospektmmok (11-12. ábra) is aláhúzzák az eddig kimutatott hasonlóságokat és eltéréseket. Az MSS karakterisztikák (11. ábra) nagy hasonlóságot mutatnak az S1 és az S2 esetében. Csupán a sztyepp elemek aránya nőtt meg a higrofil elemek kárára az S2-ben, összhangban annak nyitottabb voltával. A fajcsoportok arányait tekintve (a vízi DOMOKOS 1997. 49