A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Hadak Útján XIII. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája Gyula, 2002. szeptember 17–19. - Évinger Sándor: A Toponár és Fészerlak avar kori temetők népességének paleosztomatológiai vizsgálata

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25 (2003) 429-448. A TOPONÁR ÉS FÉSZERLAK AVAR KORI TEMETŐK NÉPESSÉGÉNEK PALEOSZTOMATOLÓGIAI VIZSGÁLATA - Évinger Sándor Bevezetés A sántosi Állami Gazdaság homokbányájában, amely Somogy megyében, Kaposvártól 7 km-re keletre található, az úgynevezett „Toponár 40. számú" vasúti őrház mellett, földkitermelési munkálatok során emberi csontokra bukkantak. A leletmentő ásatásokat 1968 és 1970 között Erdélyi István és Szimonova Eugénia vezetésével végezték. A feltárt sírok kora a VIII. századra tehető. A mellékletek alapján a temető általánosságban gazdagnak mondható.

1 Az ásatás során előkerült 150 egyén csontvázleletét a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tára őrzi a 68.151.1-68.151.46; 71.2.1-71.2.101. és 83.3.1 leltári számok alatt, illetve 2 egyén esetében leltározatlanul az A 3/7-4 jelzettel. 1969-ben a „Toponár 40. számú" vasúti őrháztól 1,5 km-re lévő Fészerlakpusztán a mezőgazdasági munkák során emberi csontok és régészeti leletek kerültek a felszínre. A leletmentő ásatások 1970 és 1982 között Szimonova Eugénia irányításával folytak. A feltárt 224 sírból 218 egyén csontmaradványai kerültek elő. A sírok többsége a VIII. századból származik, de a mellékletek alapján néhányuk a VII. század végéről, illetve a IX. század elejéről való. Az ásató régész véleménye szerint a feltárt sírhelyek csupán az eredeti temető egyharmadát képezik. A mellékletek egy tipikus avar köznépi temetkezőhelyről árulkodnak. A csontmaradványokat szintén a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tára őrzi a 72.5.172.5.66. és 83.4.1-83.4.110. leltári számok alatt. A leltározatlan anyag a G 1/312, G 1/3-14 és a ZS 2 jelzetek alatt található meg. A vizsgálatok során célul tűztük ki a két népesség fogstátuszának meghatározását, melynek ismeretében táplálkozási szokásaikra és - bizonyos vonatkoztatásokban - életkörülményeikre is következtethetünk. Míg a két temető népessége antropológiai szempontból rendkívül közel állt egymáshoz,

2 addig a sírmellékletek alapján - többségükben - eltérő társadalmi rétegeket képviselhettek. A két csoport összehasonlításával azt vizsgáltuk, hogy az esetlegesen fennálló társadalmi különbségek megjelennek-e valamilyen formában a vizsgált jellegekben, és ha igen, akkor az milyen okokra vezethető vissza. 1 SZIMONOVA 1997. 25-52. 2 FÓTHI 1989. 429