A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Hadak Útján XIII. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája Gyula, 2002. szeptember 17–19. - Molnár Erika–Marcsik Antónia: paleopatológiai elváltozások egy avar kori széria (Szarvas 68. lelőhely) embertani anyagában

Molnár Erika - Marcsik Antónia A luxatio coxae congenita (veleszületett csípőficam) gyakori deformitás. Lehet egyoldali vagy kétoldali. A vápa alulfejlettsége következtében a femur proximalis vége a születés után megterhelés miatt a vápából luxálódik. A csípőficam tünetei nemritkán csak felnőttkorban jelentkeznek sántító, kacsázó járás, fájdalom formájában. A congenitalis luxationak három stádiuma van: - dysplasia: a csípőízület csontjai a fejlődésben visszamaradnak, a combcsont feje elfordul, de nem csúszik ki a vápából; - subluxatio: a fej kissé kicsúszik a rendellenesen fejlett vápából, de nem luxálódik; - luxatio: a fej a dysplasias vápát teljesen elhagyja.

11 A szarvasi szériában a veleszületett csípőficam különböző stádiumainak előfordulását 6 egyénnél tapasztaltuk. Dysplasia coxae congenita, azaz a veleszületett csípőficam legenyhébb fokozata 5 felnőtt férfi leletnél, míg subluxatio coxae congenita egy fiatal felnőtt női leletnél volt megfigyelhető. 2. Traumás elváltozások Steinbock felosztását követve a makrotraumás elváltozások a következők: fracturák, tompa ütés hatására keletkezett csontsérülések, éles szerszám okozta csontsebek és dislocatiok.

12 A szarvasi szériában a postcranialis vázon előforduló törések számát és lokalizációját a 3. ábrán láthatjuk. A törés nyomát mutató leletek száma alacsony. Mint az ábrán látható, a legnagyobb számban érintett csontok a bordák (az esetek többségében több bordát is érintett a fracturât előidéző erőhatás). Feltűnő, hogy a törést szenvedett egyének között a férfiak aránya többszöröse a nőkének. Tompa ütés nyomát figyelhetjük meg egy maturus női egyed koponyáján a bal oldali falcsont területén. Spondylolysisről akkor beszélünk, ha a csigolyaív folytonossága megszakad és a rést fibrózus kötőszövet tölti ki. A megszakadás lehet kétoldali, illetve egyoldali. A kórkép etiológiája a mai napig vitatott. A szerzők egy része fejlődési rendellenességnek tartja,

13 és a jelenséget az ívek összecsontosodásának elmaradásával magyarázza. Mások feltételezik, hogy a hypoplasias íveket túlterhelési ártalom éri és az elváltozás ennek hatására fejlődik ki. így pl. Merbs a genetikai hajlamon kívül a makrotraumák és az ismétlődő mikrotraumák szerepét hangsúlyozza.

14 Ezt a feltételezést támasztja alá, hogy a legjobban terhelt csigolyákon fordul elő és kimutatható összefüggés az előfordulás gyakorisága és az életmód között,

15 illetve bizonyítást nyert a jelenség spontán gyógyulása.

16 11 HORVÁTH et al. 1997. 12 STEINBOCK 1976. 13 Pl. SARASTE 1993. 14 MERBS 1996; MERBS 2002. 15 RESNICK-NIWAYAMA 1988. 16 MERBS 1995. 414