A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Hadak Útján XIII. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája Gyula, 2002. szeptember 17–19. - Simonyi Erika: Beszámoló a MO. autóút Gyál 3. és Gyál 10. lelőhelyén feltárt Árpád-kori lakóházakról

Simonyi Erika A ház délkeleti sarkában, a kemencével szemben 90 cm hosszú, 29 cm mély kürtőt tártunk fel. A kürtő betöltése elvált a házétól. Leletanyag: Árpád-kori vonalköteges kerámiatöredék, a kemencéből oxidált égetésű, világosbarna fazék töredékei, bográcsfenék töredéke, a nyugati cölöplyukból cserépbogrács pereme és állatcsont (marhaszarv, kisméretű pata) került elő. Összegzés Az objektumok leírásánál igyekeztünk hangsúlyt fektetni az egyes részproblémák - ülő- vagy tárológödrök, kürtő stb. - részletes bemutatására. Összességében elmondhatjuk, hogy az általunk ismertetett hét ház közül, a 143. objektum kivételével, mindegyikben találtunk kürtőt. Ezek mind a hat esetben a kemencével szemközti sarokból indulnak. A kürtő mindig 10-30 centiméterrel a padló szintje fölött kezdődik. Több esetben megfigyeltük, hogy a kürtő vége öblösen lemélyül. Leletanyag a kürtőkből nem került elő, égés vagy korom nyomát nem tudtuk megfigyelni. Molnár Erzsébet tárt fel igen hasonló kürtös házakat Esztergom-Zsidód Árpád-kori településen.

4 E lelőhelyen a házakat nem bolygatta meg olyan mértékben a földművelés, mint a gyáliakat, így a házak gödre jóval sértetlenebben és mélyebben maradt meg. Az általa ismertetett négy ház mindegyikében a kemencével szemközti sarokban vagy oldalon helyezkedett el a kürtő.

5 A 2001/2. háznál az ásatónak sikerült megfigyelnie, hogy a korábban nyúlványnak nevezett jelenség csőszerűén bele volt vájva a bolygatatlan altalajba, s a kürtő a háztól 1 méterre bukkant a felszínre.

6 Hasonlóan a gyáli házaknál megfigyelthez, e házban is 20 centiméterrel a padló szintjétől magasabban indult a kürtő. Oldalfalán az ásató koromnyomokat dokumentált. Molnár Erzsébet összegyűjtötte a hazai és külföldi publikációkból ismert kürtös házak többségét és arra a megállapításra jutott, hogy a kürtő az esetek döntő többségében a kemencével szemközti sarokban helyezkedik el,

7 s azt a ház fíisttelenítésére szolgáló kezdetleges kéményként rekonstruálja. Cáfolja Szentgyörgyi Viktor azon elméletét, mely szerint a „nyelek" a házak elkorhadt szarufáinak cseréjekor képződött nyomok.

8 A Gyálon feltárt kürtös házak mindegyikében a kemencével szemközt figyeltük meg a kürtőt, s magunk is igen valószerűtlennek tartjuk, hogy a szarufa következetesen mindig éppen itt korhadt volna el. A gyáli házaknál hétből három esetben találtunk a kemencével átellenes háznegyedben szögletes tárolóvermet. A 147. házban a kemencével szemközti oldalon két ilyen gödör került elő. Méri István óta a kutatás a házgödörben előkerülő, általában szögletes alakú gödröt „ülőgödörként" emlegeti.

9 A közlésekből ismert „ülőgödrös házak" nagy többségében a gödör a kemencével átellenes háznegyedben található. Takács Miklós megállapítja az általa feltárt ménfőcsanak-szeles-dűlői és 4 MOLNÁR 2001. 109-127. 5 MOLNÁR 2001. 1-4. kép. 6 MOLNÁR 2001. 115, 9. kép. 7 MOLNÁR 2001. 119. 8 SZENTGYÖRGYI-BUZÁS-ZENTAI 2000. 311-330. 9 MÉRI 1952. 60. 360