A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Hadak Útján XIII. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája Gyula, 2002. szeptember 17–19. - Simonyi Erika: Beszámoló a MO. autóút Gyál 3. és Gyál 10. lelőhelyén feltárt Árpád-kori lakóházakról

Beszámoló az MO. autóút Gyál 3. és Gyál 10. lelőhelyén feltárt... megújították. A délkeleti oldal közepén szintén két, egymásba ásott cölöplyuk került elő. A ház fala melletti (mélysége a padlótól 31 cm) valószínűleg a korábbi, mert ez tengelyben van a szemközti fal közepén feltárt cölöplyukkal, s mélységük is szinte azonos. A kemencét az északkeleti sarokban meghagyott sárga agyagtömbbe, patkó alakúra vájták (átmérő: 103 x 94 cm). A kemence feneke 10 centiméterrel magasabban volt, mint a ház padlója. Tapasztása igen rossz megtartású. A kemence szája előtt hamus gödröt nem találtunk. A sütőfelület tapasztása alatt 4 cm vastag, sárga agyagréteget bontottunk, amelybe a jobb hőtartás végett valamilyen szerves anyagot, cseréptöredékeket, állatcsontokat és folyami kavicsot raktak. A ház délnyugati negyedében egy 65 x 48 cm oldalhosszúságú, lekerekített sarkú, téglalap alakú, 37 cm mély gödröt bontottunk ki. A hosszanti oldalai mentén lekerekített sarkú, közel szabályos téglalap alakú, 18 cm széles, a padlóba 3-5 centiméterrel mélyedő foltokat bontottunk ki, amelyeket a gödröt lefedő deszkatető lenyomataként értelmeztünk. A tárológödör és a házfal között egy 132 cm hosszan elnyúló, lépcsőszerű, altalajból kialakított padka húzódott, amelynek gödör felőli oldala mellett két (13-16 cm átmérőjű), kerekded cölöp- vagy tuskóhelyet tártunk fel (9. kép). Értelmezésünk szerint egykor itt lehetett a ház bejárata, a két tuskón nyugvó deszkák és a padka, valamint a tároló gödör deszkateteje képezte a házba vezető lépcsőt. A tároló gödör deszkával történő lefedése mellett szól az is, hogy így az nem jelentett hasznosíthatatlan teret a házban. A ház padlóját keményre járták, lesározás vagy deszkabélelés nyomát azonban nem észleltük. A ház déli sarkában, a kemencével szemközt tártuk fel a kürtőt. A kürtő külső vége öblösen lemélyült, itt egy állatjárat kissé megbolygatta. A kürtő hossza 110 cm, szélessége 30 cm, mélysége a jelentkezési szinttől 6, végén 9 cm volt. Leletanyag: Árpád-kori szemcsés soványítású cserépbogrács-fenék, illetve fenékbélyeges fazék töredékei, ló- és marhacsont, tojás összetört darabjai kerültek elő a ház betöltéséből és a kemence tapasztásából. 13. objektum (10. kép): Árpád-kori félig földbe mélyített, 308 x 300 cm alapterületű, lekerekített sarkú, szabályos négyszög alaprajzú lakóépület maradványa. Gödrét 32-44 cm mélyen ásták bele a szürke agyagos altalajba. A ház északkeleti negyedét, benne a kemence keleti falát, a kora újkori 5. árok ásásakor elpusztították (11. kép). A házban egy-egy cölöplyukat tártunk fel az északkeleti (átmérője 25 cm, mélysége a padlótól 15 cm) és a délnyugati (átmérője 11 cm, mélysége 28 cm) oldalak közepén. Mindkét cölöphelyet egyszer megújították. A cölöphelyek alapján a tetőt szelemenes szerkezetű, nyeregtetősnek rekonstruáljuk. A ház délkeleti negyedében, a kürtő előtt találtunk egy harmadik cölöplyukat, amely 27 cm átmérőjű és 23 cm mély volt. A ház északi oldala mentén a kemencétől egészen a nyugati falig 20-30 cm széles, 35 cm magas padkát bontottunk ki. A ház északkeleti sarkában meghagyott agyagtömbbe vájták bele a patkó alakú kemencét (82 x 90 cm átmérőjű). A kemence fenekét közvetlenül az altalajra ta357