A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Hadak Útján XIII. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája Gyula, 2002. szeptember 17–19. - Füredi Ágnes: Honfoglalás kori temető Kálon

Honfoglalás kori temető Kálón bölcs-Vontatóparton pedig egyszerűbb kivitelű példányt találtak.

47 A kálihoz nagyon hasonló szíjbújtató volt a Szabadkígyós-pálligeti temető 1. számú, rangos sírjában.

48 A különböző analógiák, így a káli darab tanúsága szerint is a lovas felszereléshez tartoztak a hasonlóan megformált átlyukasztott szíjbújtatók a X. századi magyarság körében. A káli temetőben néhány harcost nyílvesszőkkel felszerelve temettek el (pl. 26, 41, 30, 55. sír) (Ъ-А. kép). A káli nyílcsúcsok a korszak jellegzetes típusait képviselik, általában rombusz alakúak, néha ívelt vágóéllel, de előfordultak levél alakú példányok is. Révész László a karosi temetőben megfigyelhette egy temetőn belül a különböző rangú személyek sírjait, melyekben a nyílhegyek száma a legtöbb esetben egyáltalán nem volt arányos az elhunyt egyéb mellékletekben megmutatkozó rangjával.

49 Két sírban (26, 58. sír) a vékony, néhol ívesen hajló vaspántok, pár apró szeggel átütött vaslemezke, hosszabb vaspálca-töredékek, és főleg a 26. sír kicsi „nyílhegy alakú" töredéke nyíltartó tegez merevítésének maradványai lehetnek. Az 58. sírban még három bronz karikát is találtak a feltárás folyamán, egyet még a sír felett, kettőt pedig a váz fejénél, illetve lábainál. A háromból már csak kettő van meg, két viszonylag vastag, 3,5 cm átmérőjű, tömör öntött bronz karika (6. kép). Méretük, kivitelezésük és számuk (amennyiben eredetileg tényleg három darab volt a sírban) alapján tegezfüggesztő karikák is lehettek (mint például PüspökladányEperjesvölgy két sírjában

50 vagy a karosi III. temető 11. sírjában

51

). A klasszikus honfoglaló magyar fegyver, az íj a káli temetőben is megjelenik, igaz, csak egy sírban találták meg a csont lemezborítás maradványait (9. sír) (3,6. kép).

52 Annak ellenére, hogy a káli népesség a leletek alapján nem nevezhető igazán rangosnak vagy jelentősnek, a temetőben két szablya is előkerült (2. és 58. sír) (34. kép). A Kárpát-medencében a Felső-Tisza-vidéken kívül mindössze 8 temetőben tudunk 2 vagy több szablyáról.

53 Mindkét sírban a váz bal oldalán bukkantak a szablyára, mely a könyök és a térd között helyezkedett el, szorosan a testhez simulva. Az egyik példány ellenzője öntött bronzból készült, gombos végű; a másik, szélesebb szablyának pedig ívelten záródó végű keresztvasa volt (7. kép). A káli temetőben a szablyákat - bár nem nemesfém-szereiékes, előkelő darabok - rangjelzőnek tekinthetjük, mely az elhunyt közösségben betöltött szerepére utalhat. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy mellékletekben szegény temetőről van szó, azonban a korábban tárgyalt, íjjal-nyilakkal, lószerszámokkal eltemetett férfiak, illetve a két, szablyás harcos szabad köznépi közösségre utal. Egyetlen pénz került elő Kálón, a 81. számú sírban nyugvó kisgyerek koponyája alól (4. kép). A Berengarius rex érme (888-915) szélein többször át volt lyukasztva, azonban helyzete alapján nem ruhára felvarrt díszként, hanem halotti obu47 FODOR 1976. 48 BÁLINT 1971. 50-51. 49 RÉVÉSZ 1996. 168-169. 50 HM 1996. 248-249. 51 RÉVÉSZ 1996. 174. 52 Esetleg a borítólemezek agancsból is készülhettek, amint arra avar temetőkben volt példa (CHOYKE 1995.) 53 RÉVÉSZ 1996. 185. 339